1. Én, aki fogoly vagyok, mert az Urat szolgálom, arra buzdítalak tehát titeket, hogy amely elhívatással elhívattatok, ahhoz illő módon éljetek: 2. teljes alázatossággal és szelídséggel, türelemmel; szenvedjétek el egymást szeretettel, 3. igyekezzetek a Lélek által adott egységet a békességnek kötelékével megőrizni; 4. egy test van csak és egy Lélek, mint ahogy elhívatástok alkalmával is egy reménységre hívattatok el; 5. csak egy Úr van, egy hit, egy keresztség, 6. mindenkinek egy Istene és Atyja, aki felette van mindnyájunknak és munkálkodik mindnyájunk által és mindnyájunkban. 7. A kegyelem pedig mindegyikünknek a szerint a mérték szerint adatott, amint azt Krisztus ajándékozta. 8. Azért mondja az írás (Zsoltár 68:19): Fölment a magasságba, és foglyokat vitt fogságba, ajándékot adott az embereknek. 9. Az, hogy Ő „fölment", mi mást jelent, mint azt, hogy (előbb) le is ment a földnek alsóbb részeibe? 10. Aki lement, ugyanaz, mint aki fel is ment, feljebb minden égnél, hogy betöltse a mindenséget. 11. És Ő rendelt némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, némelyeket evangélistákul, másokat pásztorokul és tanítókul, 12. hogy a szenteket felkészítse a szolgálat munkájára, a Krisztus testének (az egyháznak) építésére, 13. amíg valamennyien eljutunk a hitünkben és az Isten Fiának megismerésében való egységre, érett férfiúságra, arra a nagykorúságra, amelyben elérjük Krisztus teljességét, 14. hogy többé ne legyünk gyermekek, akiket a tanításnak mindenféle szele, valamint az embereknek csalárdsága, ravaszkodása hullámként idestova hány-vet, űz-hajt, hogy alattomosan megtévesszen, 15. hanem szeretettel mondjuk meg az igazat, és minden tekintetben forrjunk össze azzal, aki a fej azaz Krisztussal; 16. Őtőle kapja az erőt az egész test a növekedéshez, Őtőle, aki egybeszerkeszti és a különböző ízületek segítségével összetartja az egész testet, a test minden egyes tagjának a maga mértéke szerint való hathatós közremunkálkodásával, hogy a test eképpen szeretet által építse önmagát.

17. Azt mondom azért, és az Úr nevében kérlek titeket: többé ne éljetek úgy, mint ahogyan az elméjüknek hiábavalóságában élő pogányok élnek. 18. Értelmük meghomályosodott, az isteni élettől elidegenültek a bennük lévő tudatlanság miatt és szívüknek megkeményedése miatt. 19. Lelkiismeretük elhalt, dőzsölésre, mindenféle tisztátalanságnak nyereségvágyból való cselekvésére vetemedtek. 20. De ti ilyesmit nem tanultatok Krisztusról, 21. ha ugyan hallottatok Őfelőle, és az Ő tanítása eljutott tihozzátok, - márpedig Jézusban van az igazság, - 22. vagyis az, hogy: levetkeztétek a régebbi életetek szerint élő, de a csalárd kívánságok miatt romlandó óembert, 23. és az, hogy: a Lélek által meg kellett újulnia a ti gondolkodástoknak, 24. és az, hogy: fel kellett öltöznötök azt az újembert, aki Isten képére teremtetett, és az isteni igazságosságnak (kegyességnek) megfelelően megigazultan és szentül él. 25. Azért vétkezzétek le a hazugságot, és az igazságot mondjátok egymásnak, mert mindnyájan egy testnek (az eklézsiának) vagyunk tagjai. 26. Ám haragudjatok, de a harag ne sodorjon titeket vétkezésbe; a lenyugvó nap már ne lássa a ti haragotokat; 27. ne tárjátok ki az ajtótokat az ördög előtt. 28. A tolvaj többé ne tolvajkodjék, hanem inkább szorgalmasan dolgozzék, és a saját kezével végezzen jó munkát, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek. 29. Semmiféle ocsmány beszéd el ne hagyja a ti szátokat, hanem csak az olyan, amely a szükségnek megfelelően jó az építésre, hogy a hallgatók a kegyelem áldásában részesüljenek. 30. És ne szomorítsátok meg Istennek Szentlelkét, aki által elpecsételtettetek a megváltás napjára. 31. Minden keserűség, dühösség, harag, perpatvar és istenkáromlás távol legyen tőletek minden gonoszsággal együtt. 32. Egymáshoz jóságosak, könyörületesek legyetek, és bocsássatok meg egymásnak, amiképpen Isten is megbocsátott néktek Krisztus által.