44. Ott hagyván hát őket, újra elment s harmadszor is ugyanolyan módon imádkozott. 45. Aztán visszatérvén a tanítványokhoz, így szólott hozzájuk: Most már aludjatok s nyugodjatok! Ütött az óra! Az emberfia a bűnösök kezébe adatik. 46. Keljetek fel! Menjünk! Közeleg árulóm. 47. Még beszélt s már megérkezett Judás, a tizenkét tanítvány egyike, a főpapok s népvének küldte fegyveres, dorongos csőcselékhaddal. 48. Az áruló a jelszót is megadta nékik. Akit megcsókolok - monda - azt ragadjátok meg. 49. S tüstént ott termett Jézusnál s e szókkal köszöntve: Üdv néked Mester!- megcsókolta őt. 50. Jézus megkérdezte: Barátom! Mit akarsz? Ekkor azok odalépve, rávetették magukat Jézusra és megragadták. 51. Erre Jézus egyik társa kardot rántott s lesújtva a főpap szolgájára, levágta annak a fülét. 52. Ámde Jézus azt mondotta néki: Dugd hüvelyébe kardodat! Aki fegyvert fog, fegyver által vész el. 53. Vagy azt hiszed, hogy én nem kérhetném meg Atyámat s ő nem adna mellém tizenkét sereg angyalnál is többet? 54. De hogy teljesednék be akkor ez írás: így kell ennek lenni. 55. Majd nyomban a csőcselékhez fordulva, így szólt: Akárcsak valami rablóra, úgy törtetek rám fegyverrel, doronggal, hogy megfogjatok. Nap-nap után a templomban ülve, tanítottam s nem ragadtatok meg engemet. 56. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Erre a tanítványok mindnyájan elhagyták őt s elfutottak. 57. Azok pedig megragadván Jézust, Kajafáshoz, a főpaphoz vitték, akinél az írástudók s a vének gyűlést tartottak. 58. Péter, úgy távolról, egészen a főpap palotájáig követte és belülkerűlvén, letelepedett a szolgák közé, hogy bevárja a dolog végét. 59. A főpapok, a vének és az egész tanács Jézus ellen szóló hamis bizonyságot kerestek, hogy megölhessék őt, 60. ámde nem találtak, habár nem egy hamis tanú jelentkezett. Végre jelentkezett kettő és így vallott: 61. Ez mondotta: Le tudom rontani Isten templomát és három nap alatt fel tudom építní. 62. Erre a főpap fölkelvén, megkérdezte őt: Egy szavad sincs arra, amivel ezek vádolnak?

63. Jézus hallgatott. De a főpap tovább faggatta öt: Felhívlak az élő Istenre, mondd meg nekünk: te vagy-é a Krisztus, az Istennek fia? 64. Jézus így válaszolt néki: Magad mondtad! Sőt azt mondom nektek: mostantól fogva meglátjátok az Istennek hatalmas jobbján ülő s az égnek felhőin eljövő emberfiát. 65. Ekkor a főpap megszaggatta ruháját, mondván: Káromlás a szava! Mi szükségünk több tanúra? Hallottátok káromlását. 66. Mi a véleményetek? Azt felelték: Méltó a halálra! 67. Erre a szemébe köptek, arcul ütötték, sőt némelyek bottal verték 68. mondván: Találd ki Krisztus ki ütött meg téged? 69. Eközben Péter kint üldögélt az udvarban s egy szolgálóleány hozzálépve, így szólt: Te is a galileai Jézussal voltál. 70. De ő mindenkinek füle hallatára tagadta, mondván: Nem tudom, mit beszélsz. 71. Mikor pedig kiment a tornácra, egy másik szolgálóleány vette őt szemügyre s azt mondta az ottlévőknek: Ez is a názáreti Jézussal volt. 72. De ő megesküdött és újra tagadta: Nem ismerem - úgymond-, ezt az embert! 73. Majd kis idő múlva az ott állók fogták közre s mondották Péternek: Bizony te is közülük való vagy. Elárul a szavad járása is. 74. Ekkor átkozódni s esküdözni kezdett: Nem ismerem azt az embert! És a kakas azonnal megszólalt. 75. Péter pedig megemlékezvén a Jézus mondásáról: Még kakasszó előtt háromszor megtagadsz engemet! - kiment és keservesen sírt.