1. Ne ítéljetek, hogy ne ítéljenek meg. 2. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek meg titeket is. És amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is. 3. Miért nézed a szálkát a te atyádfia szemében és nem látod a gerendát a magadéban? 4. Vagy hogyan mondhatod a te atyádfiának, hadd vessem ki a szálkát a szemedből, mikor a tiedben lám gerenda van! 5. Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a magad szeméből és csak azután láss hozzá felebarátod szemében a szálkához. 6. Ne adjátok az ebeknek azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok a disznók elé, mert sárba tapossák, aztán ellenetek fordulnak és szétszaggatnak titeket. 7. Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. 8. Mindenki kap, aki kér; aki keres, talál, és a zörgetőknek megnyílik az ajtó. 9. Van-e olyan ember köztetek, aki a fiának követ ad, amikor az kenyeret kér? 10. És ha halat kér, vajon kígyót ad-e neki? 11. Ha tehát ti, ámbár gonoszok vagytok, tudtok fiaitoknak jó ajándékokat adni, menynyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok jó ajándékot azoknak, akik kérnek tőle? 12. Amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük. Mert ez a törvény és a próféták. 13. A szoros kapun menjetek be, mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a halálba visz és sokan vannak, akik azon járnak. 14. De szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt. 15. Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok mezében jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok. 16. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét. 17. Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. 18. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem teremhet jó gyümölcsöt. 19. Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, kivágják és tűzre vetik. 20. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. 21. Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

22. Sokan mondják majd nékem az utolsó napon: Uram, Uram! Nem a te neveddel prófétáltunk-e? Nem a te neveddel űztünk-e ördögöket? És nem a te neveddel tettünk-e annyi csodát? 23. És akkor én vallomást teszek: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem ti gonosztevők. 24. Mindenki tehát, aki hallja tőlem e beszédeket és cselekszi azokat, hasonló ahhoz a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. 25. És ömlött az eső, megjöttek az áradások, feltámadtak a szelek, nekiestek annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára épült. 26. És aki hallja ezeket az én beszédeimet, de nem cselekszi azokat, hasonló a bolond emberhez, aki fövényre építette a házát. 27. És ömlött az eső, megjöttek az áradások, feltámadtak a szelek, nekiestek annak a háznak és az romba dőlt, és nagy lett a pusztulása. 28. Amikor elvégezte Jézus ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott a tanításán, 29. mert úgy tanította őket, mint akinek (isteni) hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.