1. Jakab, Istennek és Urunknak, Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletet (küld) a szórványokban élő tizenkét törzsnek. 2. Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket. 3. Tudjátok, hogy hitetek próbájának állhatatosság a gyümölcse. 4. Az állhatatosságnak meg tökéletességre kell vezetnie, hogy tökéletesek és feddhetetlenek legyetek, és semmilyen tekintetben ne essetek kifogás alá. 5. Ha valaki közületek bölcsességben szenved hiányt, kérje Istentől, aki szívesen ad mindenkinek, anélkül, hogy a szemére vetné, 6. s meg is kapja, csak hittel kérje, egy csöppet sem kételkedve. Mert aki kételkedik, hasonlít a tenger hullámaihoz, amelyeket felkorbácsol és ide-oda vet a szél. 7. Az ilyen ember ne higgye, hogy bármit is kap az Úrtól, 8. hiszen a lelkében megosztott ember nem tart ki semmiben sem. 9. Az alacsony rangú testvér viszont dicsekedjék felmagasztalásával, 10. a gazdag meg megalázkodásával, mert mint a rét virága, semmivé lesz. 11. Ha a nap fölkel, perzselő heve kiégeti a növényt, virága lehull, szépsége elenyészik. Így lesz semmivé a gazdag is a vállalkozásaival. 12. Boldog az az ember, aki a kísértésben helytáll, mert miután kiállja a próbát, megkapja az élet koszorúját, amelyet az Úr azoknak ígért, akik őt szeretik. 13. Senki se mondja, aki kísértést szenved: "Az Isten kísért", mert az Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit. 14. Minden embert a saját kívánsága vonzza és csábítja, így esik tőrbe. 15. Aztán a kívánság, ha már megfogant, bűnt szül, a bűn meg, ha elkövetik, halált szül. 16. Ne legyetek hát tévedésben, szeretett testvéreim. 17. Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, még árnyéka sem a változásnak. 18. Akarattal hívott minket életre az igazság szavával, hogy mintegy zsengéje legyünk teremtményeinek. 19. Értsétek meg, kedves testvéreim: Legyen minden ember készen a hallgatásra, de késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. 20. Mert haragjában az ember nem azt teszi, ami az Isten előtt igazságos.

21. Ezért hagyjatok fel minden tisztátalansággal és burjánzó gonoszsággal, fogadjátok tanulékony lélekkel a belétek oltott tanítást, ez képes megmenteni lelketeket. 22. A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg. 23. Ha ugyanis valaki csak hallgatja a tanítást, de nem követi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki a természettől kapott arcát tükörben nézegeti. 24. Megnézi magát, aztán odébb megy, s nyomban elfelejti, milyen is volt. 25. Aki ellenben figyelmesen tanulmányozza a szabadság tökéletes törvényét, és ki is tart mellette, aki nem feledékeny hallgatója, hanem tettekre váltója, az teljesítésében boldog lesz. 26. Ha valaki vallásosnak tartja magát, nyelvét azonban nem fékezi, hanem áltatja magát, annak vallásossága mit sem ér. 27. Az Isten és az Atya szemében ez az igazi, tiszta vallásosság: meglátogatni nyomorukban az árvákat és az özvegyeket, és tisztán maradni a világ szennyétől.