39. és kissé előrement, arcra borult, imádkozott és ezt mondta: Atyám, ha lehetséges, múljék el e pohár tőlem, mégis ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te. 40. Ekkor odament a tanítványokhoz és alva találta őket és ezt mondta Péternek: ennyire nem bírtok egy órát sem virrasztani (ébren lenni) velem? 41. Virrasszatok (legyetek ébren) és imádkozzatok, nehogy kísértésbe (megpróbáltatásba) essetek (kerüljetek) (mert) a szellem ugyan kész, de a (hús)test gyönge. 42. Másodszor megint elment, imádkozott, ezt mondta: Atyám, ha nem múlhatik el ez a pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a Te akaratod. 43. és mikor visszatért ismét elszunnyadva találta őket, mert a szemük elnehezedett, 44. és otthagyta őket, ismét elment, imádkozott harmadszor újra, ugyanazon szavakkal. 45. Ekkor a tanítványokhoz ment, ezt mondta nekik: szunnyadjatok tovább most már és pihenjetek, lám! közel van az óra és az Emberfiát a bűnösök kezébe adják. 46. Ébredjetek, induljunk (keljetek fel, menjünk). Lám! közeledik, aki elárul engem. 47. És mikor még beszélt, lám! Jött Júdás a tizenkettő egyike és nagy tömeg jött vele harcikardokkal és dorongokkal (felfegyverkezve), a főpapoktól és a nép véneitől. 48. Az árulója pedig jelt adott azoknak, ezt mondta: akit megcsókolok,Ő az, fogjátok (ragadjátok) meg 49. és mindjárt odalépett Jézushoz, ezt mondta: örömöt kívánok Rabbi! és megcsókolta. 50. Jézus pedig ezt mondta neki: barátom, ezért jöttél! Ekkor odamentek, kezüket Jézusra vetették és megragadták, 51. és íme, egy a Jézussal lévők közül kinyújtotta (felemelte) kezét, kihúzta harcikardját és rásújtott a főpap rabszolgájára, és levágta a fülét. 52. Ekkor mondta neki Jézus: tedd vissza a helyére harcikardodat, mert mindenki aki harcikardot ragad, harcikard által pusztul el. 53. Vagy azt gondolod (úgy véled), nem kérhetném Atyámat és most mellém állítana több mint tizenkét sereg angyalt? 54. de akkor hogyan teljesednének be az Írások, mivel hogy ennek így kell lenni? 55. Ebben az órában mondta Jézus a tömegnek: mint egy rablóra úgy jöttetek ki harcikardokkal és dorongokkal hogy elfogjatok? Naponként a templomépületben ültem, tanítottam és nem fogtatok el.

56. De mindez azért lett, hogy betelje(sedje)nek a próféták írásai. Ekkor a tanítványok mind elhagyták Őt, elmenekültek. 57. Akik pedig elfogták Jézust, Kajafás főpaphoz vezették, ahol az írástudók és a vének már összegyűltek. 58. Péter pedig követte Őt távolról (messziről) a főpap udvaráig és bement, bent leült a parancsvégrehajtó szolgák (poroszlók) közé, hogy lássa mi lesz a vége. 59. A főpapok pedig (és a vének) és az egész főtanács hamis tanúságtételt kerestek Jézus ellen, hogy Őt halálra adják (megöljék), 60. de nem találtak, noha sok hamis tanú jött elő, de végül jelentkeztek ketten, 61. ezt mondták: ez azt állította: le tudom bontani az Isten templomát, és három nap alatt felépítem, 62. és felállt a főpap, ezt mondta neki: semmit se válaszolsz azokra amit ezek ellened tanúvallomásként felhoznak? 63. Jézus azonban hallgatott, és a főpap ezt mondta neki: megesketlek téged az élő Istenre, hogy mondd meg (nekünk), (hogy) te vagy-e Krisztus, az Isten Fia? 64. Ezt mondta neki Jézus: te mondtad, sőt többet mondok nektek, mostantól fogva meglátjátok majd az Emberfiát, amint a Mindenható (Hatalmas) jobbján ül és az ég felhőin eljön. 65. Erre a főpap megszaggatta (felső)ruháit, ezt mondta: káromkodott. Mi szükség van még tanú(bizony)ságtevőkre (tanúkra). Lám! most hallottátok a káromkodást, 66. mit gondoltok? azok pedig válaszoltak, ezt mondták: méltó a halálra (halált érdemel). 67. Ekkor arcába köptek és ököllel verték, mások meg vesszővel csapdosták, 68. ezt mondták: prófétáld meg nekünk, Krisztus, ki ütött meg téged? 69. Péter pedig kint ült az udvaron, és odament hozzá egy szolgáló leány és ezt mondta: te is a galileai Jézussal voltál! 70. Ő azonban letagadta mindannyiuk előtt, ezt mondta: nem értem, mit mondasz, 71. amikor pedig kiment a kapualjba, meglátta őt egy másik szolgáló is és ezt mondta az ott lévőknek: ez a názáreti Jézussal volt, 72. És megint letagadta Őt esküvel, hogy: nem ismerem ezt az embert. 73. Kis idő múlva pedig az ott állók mentek Péterhez és ezt mondták (neki): valóban, te is közülük való vagy, mert a megszólalásod is nyilvánvalóvá tesz téged.