1 Akkor új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger is megszűnt. 2 Ezután (én magam János) láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem leszáll a mennyből, Istentől. Diszes volt, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony. 3 A trón felől harsány hangot hallottam: "Nézd, ez az Isten hajláka az emberek között! Ő velük fog lakni, azok pedig az ő népe lesznek, és maga Isten lesz velük. 4 Letöröl szemükről minden könnyet. Halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajgatás, sem fájdalom. Ami eddig volt, elmúlt." 5 A trónon ülő így szólt: "Íme, újjáalkotok mindent." Azután hozzám fordult: "Jegyezd föl: ezek a szavak hitelesek és igazak." 6 Majd így folytatta: "Beteljesedett. Én az Alfa és az Omega vagyok, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak ingyen adok az élő vizek forrásából. 7 A győztes részesedik mindebben. Én Istene leszek, s ő az én fiam. 8 A gyáva, a hitetlen, a szentségtörő, a gyilkos, a parázna, a varázsló, a bálványimádó és a hazug mind a kénkővel égő tüzes tóba kerül. Ez a második halál." 9 Akkor odajött egyik a hét angyal közül, akiknél a végső hét csapással teli csészék voltak és így szólt hozzám: "Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány jegyesét." 10 Lélekben elragadott egy nagy magas hegyre és megmutatta a mennyből, Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet, 11 mely Isten dicsőségében ragyogott. Tündökölt, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. 12 Széles, magas fala volt, tizenkét kapuval. A kapuk fölött tizenkét angyal és a kapukon nevek, Izrael tizenkét törzsének neve. 13 Kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu, nyugat felől három kapu. 14 A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. 15 Aki velem beszélt, arany mérőnádat tartott kezében, hogy fölmérje a várost és kapuit, meg falát. 16 A város négyszögben épült, hossza akkora, mint szélessége. 17 Fölmérte a várost az (arany) náddal: tizenkétezer stádium volt. Hossza, magassága és szélessége egyenlő. Megmérte falát: száznegyvennégy könyök, emberi mérték szerint, ami az angyal mértéke is.

18 A falak jáspisból épültek, a város pedig tükörfényes színaranyból. 19 A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, 20 az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. 21 A tizeként kapu tizenkét drágagyöngy: mindegyik kapu egy-egy drágagyöngyből. A város utcái tükörfényes színaranyból voltak. 22 Templomot nem láttam benne. Az Úr, a mindenható Isten, és a Bárány a temploma. 23 A városnak nincs szüksége sem napvilágra, sem holdsugárra: Isten dicsősége világítja meg, fénye pedig a Bárány. 24 Világosságában járnak a nemzetek, és a föld királyai hódolnak neki. 25 Kapuit nem zárják be soha, hiszen nincs is ott éjszaka. 26 Kincseikkel és értékeikkel neki adóznak a nemzetek. 27 De nem léphet be oda tisztátalan, szentségtörő és hazug, csak az, aki föl van jegyezve a Bárány életkönyvébe.