32. És mi tanúbizonyságai vagyunk ezeknek az eseményeknek, és a Szentlélek is, akit azoknak adott Isten, akik Őnéki engedelmeskednek. 33. Amikor a nagytanácsban ezeket hallották, dühösködtek, és arról tanácskoztak, hogy megölik őket. 34. A nagytanácsban azonban fölkelt egy Gámáliél nevű farizeus, mind az egész nép előtt tisztek törvénytudó, és megparancsolta, hogy egy rövid időre vezessék ki az apostolokat. 35. Azután ezt mondta a nagytanácsnak: Izraelita férfiak, jól gondoljátok meg, hogy mit akartok cselekedni ezekkel az emberekkel. 36. Mert nem is olyan régen fölkelt Theudász, aki azt állította, hogy ő nagyvalaki, és körülbelül négyszáz ember hozzászegődött; őmaga elpusztult és mind azok, akik hallgattak rá, szerteszéledtek és semmivé lettek. 37. Azután az adózók összeírásának idején fölkelt a galileai Júdás, és pártütésre bírt annyi-amennyi népet (a rómaiak ellen); de ő is megsemmisült és mind azok, akik hallgattak rá, szétszóródtak. 38. Azért most azt tanácsolom néktek, hagyjátok békességben ezeket az embereket és bocsássátok őket szabadon; mert ha ez a kezdeményezés vagy ez az ügy emberektől származik, semmivé lesz; 39. de ha Istentől van, nem semmisíthetitek meg őket, sőt talán még Isten ellen harcolóknak is látszotok. Tanácsát el is fogadták; 40. és amikor előszólították az apostolokat, megverették őket, és megparancsolták, hogy Jézus nevének említésével ne tanítsanak, és azután szabadon bocsátották őket. 41. Ők pedig a nagytanács színe elől örömmel távoztak el, mert méltóknak ítéltettek arra, hogy a Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek; 42. és a templomban és házanként mindennap megszűnés nélkül tanítottak és hirdették Jézust, a Krisztust.