1. Az után ( a végső ítélet után) új eget és új földet láttam; az előbbi ég ugyanis és az előbbi föld eltűnt, és a tenger sem volt többé. 2. És láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amint a mennyből az Istentől felkészítve leszállt, mint a férjének felékesített menyasszony. 3. És a királyi székből erős hangot hallottam, amely így szólt: Íme, az Isten sátora az emberek közt van, és Ő velük fog lakozni, és ők az Ő népe lesznek, és velük lesz maga az Isten. 4. És szemükről le fog törölni minden könnyet, és a halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem kínlódás nem lesz többé, mert az előbbi világ elmúlt. 5. És a királyi széken ülő (Isten) azt mondta: íme, mindent újjá teszek! Azt is mondta: írd meg, mert ezek a beszédek megbízhatók és igazak. 6. Azután azt mondta nékem: Beteljesedtek! (Isten mindent újjá tett.) Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjúhozónak ingyen fogok adni az életnek forrásvizéből. 7. Aki győz, örökségül fogja kapni ezt: Én annak Istene leszek, és ő fiam lesz énnékem. 8. A gyáváknak ellenben és a hitetleneknek és a (bálványimádásuk miatt) utálatosaknak (17:4-5), a gyilkosoknak és a paráznáknak, a méregkeverőknek és a bálványimádóknak és minden hazugnak: a tűzzel és kénnel égő tóban lesz a helyük; és az a második halál. 9. És odajött hozzám egyik azon hét angyal közül, akiknek kezében volt a hét csésze, tele a hét utolsó csapással, és beszélni kezdett velem és azt mondta: Jöjj ide, megmutatom majd néked a menyasszonyt, a Bárány feleségét (a megújult világ eklézsiáját). 10. És elvitt engem révületben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nékem a szent várost Jeruzsálemet, amely a mennyből Istentől szállt alá, 11. és az Isten dicsősége ragyogott rajta; ragyogása hasonló a legértékesebb drágakőéhez, a tündöklő jászpiszkőéhez; 12. nagy és magas fala van és tizenkét kapuja, és tizenkét angyal áll (őrizőként) a kapukon, amelyeken nevek vannak felírva, éspedig Izráél fiai tizenkét törzsének a neve. 13. Három kapuja van keletről, három kapuja északról, három kapuja délről és három kapuja nyugatról.

14. És a város falának tizenkét alapköve van, és azokon a Bárány tizenkét apostolának neve (mert ők az eklézsia fundamentuma). 15. És annak az angyalnak, aki velem beszélt, kezében volt egy arany mérővessző, hogy megmérje a várost, s annak kapuit és annak falát. 16. És a város területe négyszögletű, és hosszúsága akkora, amekkora a szélessége. És megmérte a várost a mérővesszővel, és az tizenkétezer stádiom (egy stádiom: 192 méter); és a városnak ugyanannyi a hosszúsága, mint a szélessége és mint a magassága. 17. És megmérte annak falát, és az száznegyvennégy öl emberi mérték szerint, de az angyali mérték is ekkora (egy „pékhüsz" azaz öl kb. 46 cm). 18. És a városfal jászpiszból épült, a város meg színaranyból, amely hasonló az átlátszó tiszta üveghez. 19. A város falának alapkövei pedig mindenféle drágakővel vannak díszítve; az első alapkő jászpisz, a második zafír, a harmadik kálcedón, a negyedik smaragd, 20. az ötödik szárdoniksz, a hatodik szárdion, a hetedik khrüszolith, a nyolcadik bérüllosz, a kilencedik topáz, a tizedik khrüszoprász, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. 21. És a tizenkét kapu: tizenkét gyöngy; mindegyik kapu egyetlenegy gyöngyből volt. És a városnak főútja: színarany, olyan mint valami átlátszó üveg. 22. Templomot azonban nem láttam a városban; ugyanis annak a temploma az Úr, a mindenható Isten és a Bárány. 23. És a városnak nincsen szüksége sem a napra sem a holdra, hogy világítsanak benne, mert az Isten dicsősége világít ottan, és; annak a városnak világító szövétneke a Bárány. 24. A népek a szent város világosságában járnak majd, és a föld királyai odaviszik majd dicsőségüket; 25. nappal egyáltalában nem zárják be annak kapuit; - éjszaka pedig ott már nem lészen. 26. Odahordják majd be a népeknek dicsőségét és értékes javait. 27. De soha nem mehet be oda semmi tisztátalan, sem senki, aki utálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány élet-könyvébe.