1. Történt, hogy amikor Jézus egy szombaton (mint meghívott vendég) valamelyik főfarizeus házába ment ebédelni, a farizeusok leselkedtek reá. 2. És ímé, egy vízkóros ember lépett elébe. 3. Akkor Jézus így szólt a törvénytudóknak és farizeusoknak: Szabad-é szombaton gyógyítani vagy nem? 4. Azok hallgattak. Ő pedig a beteget megfogván, meggyógyította és elbocsátotta. 5. Nékik pedig így szólt: Ki az közületek, akinek szamara vagy ökre szombati napon kútba esik, és nem húzza ki azonnal? 6. És erre a kérdésre nem tudtak felelni. 7. A meghívottaknak Jézus egy példázatot mondott, amikor megfigyelte, hogyan válogatták az első helyeket; így szólt nékik: 8. Amikor valaki menyegzői lakomára hív, ne ülj az első helyre, mert lehet, hogy a gazda nálad előkelőbb embert is meghívott, 9. és az, aki mind téged, mind azt meghívta, hozzád menvén azt mondja majd néked: Engedd át a helyet ennek; és akkor szégyenkezve az utolsó helyet kell elfoglalnod. 10. Hanem ha meghívnak, menj el, és ülj le az utolsó helyre, hogy amikor odamegy az, aki téged meghívott, azt mondja majd néked: Barátom, ülj feljebb; akkor nagy lesz majd a becsületed minden asztaltársad előtt. 11. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik. 12. Annak is szólt, aki Őt meghívta: Ha ebédet vagy vacsorát készítesz, ne a barátaidat hívd meg, se a testvéreidet, se a rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, nehogy ők is viszont meghívjanak téged, és azzal visszafizessék jótéteményedet. 13. Hanem amikor vendégséget készítesz, hívd meg a szegényeket, csonka-bonkákat, sántákat, vakokat; 14. és boldog leszel, mert azok nem tudják jótéteményedet visszafizetni; de az Isten megfizet majd néked az igazak feltámadásakor. 15. Amikor hallotta ezt egyvalaki azok közül, akik ővele együtt telepedtek asztalhoz, így szólt Jézusnak: Boldog az, aki (mint üdvözült) vendége lesz az Isten országának. 16. Jézus így felelt néki: Egy ember nagy vacsorát készített, és arra sok vendéget meghívott;

17. a vacsora idején pedig elküldte szolgáját, hogy mondja meg a már meghívottaknak: Jertek, mert a vacsora készen van. 18. Akkor mindnyájan egyértelműen elkezdtek mentegetőzni. Az első azt mondta a szolgának: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt megnézzem; kérlek téged, ments ki engemet. 19. A másik meg azt mondta: Őt pár ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat kipróbáljam; kérlek téged, ments ki engemet. 20. Egy másik így szólt: Most házasodtam meg, és ezért nem mehetek el. 21. A szolga hazament, és mindent hírül adott az urának. Akkor a házigazda haragra gerjedvén, azt mondta a szolgájának: Menj el gyorsan a város tereire és utcáira, és vezesd ide a szegényeket, csonka-bonkákat, sántákat és vakokat. 22. És a szolga (visszatérvén) azt mondta: Uram, parancsolatodat teljesítettem, és mégis van hely. 23. Akkor így szólt az úr a szolgának: Eredj ki az országutakra, a sövényekhez, és kényszerítsd az embereket, hogy bejöjjenek, hogy megteljék a házam; 24. mert mondom néktek, hogy azok közül a (már régebben) meghívottak közül senki sem kóstolja meg az én vacsorámat. 25. Nagy sokaság ment Jézussal együtt, és Ő hozzájuk fordulván így szólt: 26. Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli meg (nem hagyja el) atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a saját életét is, (azaz nem mond le a saját kívánságairól) nem lehet az én tanítványom. 27. És mind az, aki nem hordozza az ő keresztjét, és úgy jön énutánam, nem lehet az én tanítványom. 28. Mert ki az közületek, aki - ha tornyot szándékozik építeni, - nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy lássa, van-é a torony felépítésére elegendő pénze? 29. Nehogy az után, hogy fundamentumot vetett és bevégezni nem tudja, csúfolni kezdje őt mindenki, aki látja, 30. és azt mondja: ez az ember elkezdett építeni, de nem volt elég ereje, hogy bevégezze. 31. Vagy ha valamelyik király kivonul, hogy egy másik király ellen háborúba szálljon, nem ül-é le előbb, és nem fontolja-é meg, hogy a maga tízezer emberével elindulhat-é az ellen, aki húszezerrel támad reá? 32. Mert ha nem (elég erős), követséget küld hozzá, amíg az távol van, és békét kér.