33. És miután az ördögök kijöttek az emberből, belementek a disznókba, és a disznócsorda a meredekről a tóba rohant és belefulladt. 34. A pásztorok pedig, mikor látták, hogy mi történt, elfutottak és elmenve, hírül adták a dolgot a városban és a falvakban. 35. Akkor kimentek az emberek, hogy megnézzék, mi történt, és mikor Jézushoz értek, ott találták azt az embert, akiből az ördögöket kiűzte, felöltözve és eszénél, a Jézus lábánál ülve. És megijedtek. 36. Elbeszélték pedig nekik a szemtanúk is, hogyan gyógyult meg az ördöngös. 37. És kérte őt a gadarenusok vidékének egész lakossága, hogy menjen el tőlük. Mert nagy félelem fogta el őket. Ő pedig hajóra szállt és visszatért. 38. De az az ember, akiből az ördögök kimentek, kérte őt, hogy vele lehessen. Jézus azonban elbocsátotta őt e szavakkal: 39. Térj vissza házadba és beszéld el, milyen csodálatos dolgokat tett veled az Isten. És az elment és hirdette az egész városban, milyen csodálatos dolgokat cselekedett vele Jézus. 40. Mikor pedig Jézus visszatért, a nép befogadta őt, mert mindnyájan várták. 41. És íme eljött egy ember, akinek Jairus volt a neve, és ez a zsinagóga elöljárója volt. És Jézus lábához borulva kérte őt, hogy menjen az ő házába. 42. Mert egyetlenegy leánya volt neki, mintegy tizenkét esztendős és az halálán volt. Amint pedig ment, a sokaság minden oldalról szorította őt. 43. És egy asszony, aki tizenkét esztendő óta szenvedett vérfolyásban és minden vagyonát az orvosokra költötte és akit senki sem tudott meggyógyítani, 44. hátulról hozzáférkőzött, megérintette ruhája szegélyét, és nyomban elállott a vérzése. 45. És szólott Jézus: Ki az, aki engem érintett? Mivel pedig mindnyájan tagadták, így szólt Péter: Mester, a sokaság szorongat és nyom téged! 46. De Jézus azt mondta: Érintett engem valaki, mert észrevettem, hogy isteni erő áradt ki belőlem. 47. Mikor pedig látta az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketve odament, leborult előtte és elmondta neki az egész sokaság előtt, miért érintette és hogy nyomban meggyógyult. 48. És ő így szólt neki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békességgel!

49. Mikor még beszélt, odament a zsinagógai elöljáró egyik embere és így szólt: Meghalt a leányod. Ne fáraszd tovább a Mestert! 50. Mikor Jézus ezt hallotta, így felelt neki: Ne félj, csak higgy, meggyógyul ő. 51. Mikor azután bement a házba, senkit sem bocsátott be, csak Pétert, Jánost, Jakabot s a leány atyját és anyját. 52. Sírtak pedig mindnyájan és gyászolták őt. Ő azonban így szólt: Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik. 53. És kinevették, mivel tudták, hogy meghalt. 54. Ekkor mindenkit kiküldött, megfogta a leány kezét és szólította: Leányzó, kelj fel! 55. És visszatért annak a lelke és rögtön felkelt. És meghagyta, hogy adjanak neki enni. 56. És csodálkoztak annak szülei. Ő pedig megparancsolta nekik, hogy senkinek ne mondják el, ami történt.