1 És monda az Úr Mózesnek: Menj be a fáraóhoz és mondd néki: Azt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem. 2 Ha pedig te el nem akarod bocsátani, ímé, én egész határodat békákkal verem meg. 3 És a folyóvíz békáktól pozsog és felmennek és bemennek a te házadba és ágyasházadba és ágyadra és a te szolgáid házába és néped közé és a te kemencéidbe és sütőteknőidbe. 4 És reád és népedre s minden te szolgáidra felmennek a békák. 5 És monda az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyújtsd ki kezedet a te vessződdel a folyóvizekre, csatornákra és a tavakra, és hozd fel a békákat Egyiptom földjére. 6 És kinyújtá kezét Áron Egyiptom vizeire, és békák jövének fel és ellepék Egyiptom földjét. 7 De az írástudók is úgy cselekedének az ő titkos mesterségükkel, és felhozák a békákat Egyiptom földjére. 8 És hívatá a fáraó Mózest és Áront, és monda: Könyörögjetek az Úrnak, hogy távolítsa el rólam és az én népemről a békákat, és én elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak. 9 Mózes pedig monda a fáraónak: Parancsolj velem: mikorra könyörögjek éretted és a te szolgáidért és a te népedért, hogy elpusztuljanak a békák tőled és házaidtól; és csak a folyóvízben maradjanak meg. 10 Felele a fáraó: Holnapra. És monda Mózes: Amint kívánod, hogy megtudd, hogy nincs hasonló a mi Urunkhoz, Istenünkhöz. 11 És eltávoznak a békák tőled, meg a te házaidtól, szolgáidtól és a te népedtől; csak a folyóvízben maradnak meg. 12 És kiméne Mózes és Áron a fáraótól, és kiálta Mózes az Úrhoz a békák felől, amelyeket a fáraóra bocsátott. 13 És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék, és kivesztek a békák a házakból, udvarokból és mezőkről. 14 És rakásokba gyűjték azokat össze, és a föld megbüszhödék. 15 S amint látá a fáraó, hogy baja könynyebbül, megkeményíté az ő szívét, és nem hallgata reájuk, amint megmondotta az Úr. 16 És szóla az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyújtsd ki a te vessződet és sújtsd meg a föld porát, hogy tetvekké legyen egész Egyiptom földjén.

17 És akképpen cselekedének. Áron kinyújtá kezét az ő vesszejével és megsújtá a föld porát, és tetvek lőnek emberen és barmon; a föld minden pora tetvekké lőn egész Egyiptom földjén. 18 És úgy cselekedének az írástudók is az ő varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak elő, de nem teheték; és valának a tetvek emberen és barmon. 19 És azt mondták az írástudók a fáraónak: Az Isten ujja ez. De kemény maradt a fáraó szíve, és nem hallgata reájuk; amint megmondotta az Úr. 20 Az Úr pedig monda Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a fáraó eleibe; ímé kimegy a vizek felé, és mondd néki: Ezt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem. 21 Mert ha el nem bocsátod az én népemet, ímé én bocsátok reád, a te szolgáidra és a te népedre és a te házaidra ártalmas bogarakat, és megtelnek az egyiptombeliek házai ártalmas bogarakkal, és a föld is, amelyen ők vannak. 22 De különválasztom azon a napon a Gósen földjét, amelyen az én népem lakik, hogy ne legyenek ott ártalmas bogarak, azért, hogy megtudd, hogy én vagyok az Úr ezen a földön. 23 És különbséget teszek az én népem között és a te néped között. Holnap lészen e jelenség. 24 És akképpen cselekedék az Úr; jövének ugyanis ártalmas bogarak a fáraó házára és az ő szolgái házára, és egész Egyiptom földjén pusztává lőn a föld az ártalmas bogarak miatt. 25 És hívatá a fáraó Mózest és Áront, és monda: Menjetek, áldozzatok a ti Isteneteknek ezen a földön. 26 Mózes pedig monda: Nincs rendén, hogy úgy cselekedjünk, hogy mi azt áldozzuk az Úrnak a mi Istenünknek, ami utálatos az egyiptombeliek előtt: ímé, ha azt áldozzuk az ő szemeik előtt, ami az egyiptombelieknek utálatos, nem köveznek-é meg minket? 27 Háromnapi járóföldre megyünk a pusztába és úgy áldozunk ami Urunknak, Istenünknek, amint megmondja nékünk. 28 És monda a fáraó: Én elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak Isteneteknek a pusztában, csak nagyon meszsze ne távozzatok; imádkozzatok érettem. 29 Mózes pedig monda: Ímé, én kimegyek tőled és imádkozom az Úrhoz, és eltávoznak az ártalmas bogarak a fáraótól és az ő szolgáitól és az ő népétől holnap; csakmegint el ne ámítson a fáraó, hogy el ne bocsássa a népet áldozni az Úrnak. 30 És kiméne Mózes a fáraótól és imádkozék az Úrhoz.