1. Egyszer megint, bement a zsinagógába. Éppen ott volt egy béna kezű ember. 2. És lesték őt, vajon meggyógyítja-e szombat napon, hogy vádolhassák őt. 3. Akkor így szólt a béna kezű embernek: Állj elő a középre! 4. Azoknak pedig azt mondta: Szabad-e szombat napon jót tenni, vagy rosszat cselekedni? Életet menteni, vagy elveszteni? De azok hallgattak. 5. Elszomorodott szívük keménysége miatt és haraggal nézett végig rajtuk. Majd így szólt az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Mire az kinyújtotta a kezét, és íme az egészen éppé lett. 6. Akkor a farizeusok kimentek és a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartottak ellene, hogyan pusztítsák el. 7. Jézus pedig visszavonult tanítványaival a tenger mellé. Nagy sokaság követte őt Galileából és Judeából. 8. Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordánon túlról, Tirus és Szidon vidékéről is nagy sokaság ment hozzá, mivel hallották, hogy milyen nagy dolgokat művel. 9. És meghagyta tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak neki készen, hogy a sokaság le ne gázolja. 10. Olyan sokat gyógyított meg, hogy ha valakinek valami nyavalyája volt. hozzá sietett és megérintette őt. 11. És amikor a tisztátalan lelkek meglátták, leborultak előtte és azt kiáltották: Te vagy az Isten Fia! 12. Ő pedig szigorúan rájuk parancsolt, hogy el ne árulják, ki ó. 13. Azután felment a hegyre és magához szólította, akiket kiszemelt. És azok odamentek hozzá. 14. Kiválasztott közülök tizenkettőt, hogy vele legyenek és kiküldje őket prédikálni, 15. és hatalmuk legyen a betegségek meggyógyítására és az ördögök kiűzésére. 16. Így tette apostollá a tizenkettőt: Simont, akinek a Péter nevet adta, 17. és Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét, és a Boanerges nevet adta nekik, amely azt teszi, Mennydörgés fiai, 18. Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Affeus fiát, Táddeust és Simont, a kanáneust (vakbuzgó politikust), 19. és Júdás Iskariótest, aki el is árulta őt. 20. Azután betért egy házba. És akkora sokaság gyűlt egybe ismét, hogy még enni sem tudtak.

21. Amint az övéi ezt meghallották, eljöttek, hogy erővel hazavigyék, mert azt mondták, hogy eszét vesztette. 22. Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek!e, azt állították: Belzebub van vele és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. 23. Ő pedig magához hívta ezeket és példázatokban ezt mondta nekik: Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt? 24. Hiszen ha egy ország önmagával meghasonlik, az az ország nem maradhat meg; 25. és ha egy ház önmagával meghasonlik, az a ház sem maradhat meg. 26. És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van. 27. Senki sem hatolhat be az erős ember házába, hogy kirabolja holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert és akkor rabolja ki annak a házát. 28. Bizony mondom nektek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is, akármilyen nagy az a káromlás, 29. de aki a Szentlélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örökkévaló bűn terheli. 30. Ezt arra az állításukra mondta, hogy tisztátalan lélek van benne. 31. És megérkeztek anyja és testvérei, és kívül megállva beküldtek hozzá és hívatták őt. 32. A körülötte ülő sokaságból megszólalt valaki: íme a te anyád és testvéreid ott kinn keresnek téged. 33. Ő azonban így felelt nekik: Ki az én anyám és kik az én testvéreim? 34. Majd végigtekintett a körülötte ülőkön és így szólt: íme az én anyám és az én testvéreim! 35. Mert aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fiútestvérem, nőtestvérem és anyám.