1. És harmadnapon menyegző volt Galilea Kána nevű városában és Jézus anyja ott volt. 2. Meghívták pedig Jézust is és az ő tanítványait a menyegzőre. 3. És elfogyván a bor, monda Jézusnak az ő anyja: Nincs boruk! 4. És monda neki Jézus: Asszony, mi közöd hozzám? Nem jött még el az én órám. 5. Monda anyja a szolgáknak: Bármit mond nektek, tegyétek meg! 6. Ott állott pedig hat kőveder elhelyezve a zsidóknál szokásos tisztulásra, mindegyik két vagy három mércés. 7. Monda nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel! És megtöltötték színig. 8. És monda nekik Jézus: Merítsetek most és vigyetek belőle a násznagynak. És vittek neki. 9. Amint pedig a násznagy a borrá vált vizet megízlelte és nem tudta honnan való, - de a szolgák, kik a vizet merítették, tudták, - előhívta a vőlegényt a násznagy, 10. és monda neki: Minden ember először a jó bort teszi fel (az asztalra), és csak mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te pedig a jó bort idáig tartogattad. 11. Ezt az első csodatettét Jézus a galileai Kánában művelte, és kinyilatkoztatta dicsőségét, és tanítványai hittek benne. 12. Ezután lement Kafarnaumba, ő és anyja, rokonai és tanítványai, és ott maradtak néhány napig, 13. És közel volt a zsidók húsvétja, és Jézus fölment Jeruzsálembe. 14. És a templomban ülve találta az ökör- juh- és galambárusokat, és a pénzváltókat. 15. És kötelekből ostort fonva, valamennyit kiűzte a templomból, a juhokat és ökröket is, és a váltók pénzét kiszórta, és asztalaikat felforgatta. 16. És a galambárusoknak monda: Vigyétek el innét ezeket, és ne tegyétek az én Atyám házát kereskedés házává. 17. Ekkor megemlékeztek tanítványai, hogy írva van: A te házadért való buzgóság megemészt engem. 18. Erre megszólították őt a zsidók és mondák neki: Miféle jelt mutatsz nekünk, midőn ezt cselekszed? 19. Feleié Jézus és monda nekik: Rontsátok le e templomot, és három nap alatt fölállítom azt. 20. Mondák tehát a zsidók: Negyvenhat évig épült ez a templom és te három nap alatt fölállítod azt? 21. Ő azonban testének templomáról mondotta ezt.

22. Midőn tehát feltámadott halottaiból, megemlékeztek tanítványai, hogy ő ezt mondotta, és hittek az írásnak és a beszédnek, melyet Jézus mondott. 23. Mikor pedig Jeruzsálemben volt a húsvéti ünnepen, sokan hittek az ő nevében, miután látták csodajeleit, melyeket művelt. 24. Jézus maga azonban nem bízott meg bennök, mivelhogy mindnyájokat ismerte, 25. és nem szorult senkinek bizonyságára, mert ő tudta, hogy mi lakik az emberben.