1. Amikor közeledtek Jeruzsálemhez Betánia és Betfagé felé, az Olajfák hegyénél, elküldött kettőt a tanítványai közül 2. és ezt mondta nekik: menjetek a faluba, amely előttetek van és mindjárt, ahogy bementek (oda), találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen még ember nem ült, oldjátok el és hozzátok ide 3. és ha valaki szólna nektek, hogy miért teszitek ezt, mondjátok: az Úrnak van rá szüksége és mindjárt elküldi ide. 4. És elmentek és meg is találták a szamárcsikót, az ajtóhoz (félfához) kötve kinn az úton (útölelkezésnél) és eloldották. 5. Néhányan az ott áll(dogál)ók közül ezt mondták nekik: mit csináltok, miért oldjátok el a szamarat? 6. Ők pedig azt mondták nekik, amit Jézus mondott és eleresztették őket, 7. és elhozták a szamárcsikót Jézushoz, rávetették (ráterítették) a felsőruháikat és Ő felült rá, 8. sokan felsőruháikat az útra terítették, mások pedig lombos ágakat, melyeket a mezőn vágtak, szórtak Elé 9. és akik Előtte mentek és akik követték, így kiáltottak: Hozsanna, áldott, aki az Úr nevében jön! 10. Áldott, ami jön, atyánknak, Dávidnak közelgő királysága! Hozsanna a magasságban! 11. és bement Jeruzsálembe a templomépületbe, ott köröskörül mindent megtekintett (szemügyre vett), mivel már az idő későre járt, kiment Betániába a tizenkettővel 12. (és) amikor másnap, korán reggel Betániából kimentek, megéhezett 13. és messziről meglátott egy dúslevelű fügefát és odament, hogy hátha talál rajta valamit, de amikor odaért, semmit sem talált rajta, csak levelet, mert még nem volt itt a fügeérés időszaka. 14. És megszólalt és ezt mondta annak: e (világ)korszakra többé senki se egyék rólad gyümölcsöt, és ezt hallották a tanítványai 15. és megérkeztek Jeruzsálembe és bement a templomépületbe és elkezdte kihaj(í)tani azokat, akik árultak és vásároltak a templomépületben és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatta 16. és nem engedte, hogy valaki is bármilyen edényt (házieszközt) keresztül vigyen a templomépületen

17. és tanított, ezt mondta nekik: nincs-é megírva, (hogy) a házam minden nemzet számára az imádság háza lesz (hívják majd)? ti pedig rablók barlangjává tettétek 18. (és) meghallották ezt a főpapok és az írástudók, módot kerestek, hogyan pusztítsák el (Őt), mert féltek Tőle, mert a nép mind megdöbbent a tanításán 19. és amikor este lett, kiment a városon kívül 20. és amikor korán reggel elmentek a fügefa mellett, látták, hogy az gyökerestül kiszáradt 21. és akkor visszaemlékezett Péter és ezt mondta Neki: Rabbi, nézd a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt 22. és válaszul Jézus ezt mondta nekik: legyetek az Istenhit birtokosai. 23. Ámen, mondom néktek, hogy (ha) valaki ezt mondja ennek a hegynek: emelkedj fel és vesd magadat a tengerbe, és nem kételkedik a szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik, úgy meg is lesz (annak) 24. ezért mondom nektek, mindaz amiért imádkoztok és amit kértek higgyétek, hogy megkapjátok és meglesz nektek 25. és amikor felálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami (panasz) van bennetek, hogy égi Atyátok is megbocsássa nektek bűneiteket. 26. (De ha ti nem bocsátotok meg, mennyei Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.) 27. És ismét Jeruzsálembe mentek, és amikor a templomépületben járkált, odamentek Hozzá a főpapok, az írástudók és a vének 28. és ezt mondták Neki: milyen felhatalmazással teszed ezeket? vagy ki adta Neked ezt a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél? 29. Jézus pedig ezt mondta nekik: én (is) kérdezek tőletek egyet és válaszoljatok nekem és (akkor) megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket: 30. János bemerítése az égből volt, vagy emberektől? válaszoljatok nekem. 31. Erre így okoskodtak magukban: ha azt mondjuk: az égből, ezt mondja majd: miért nem hittetek hát neki? 32. vagy mondjuk azt: az emberektől? de féltek a (nép)tömegtől, mert mindenki azt tartotta Jánosról, hogy valóban próféta volt, 33. és válaszul ezt mondták Jézusnak: nem tudjuk. Jézus is ezt mondta nekik: (akkor) én sem mondom meg néktek, milyen hatalommal (felhatalmazással) teszem ezeket.