1 Üdvözlet Páltól és Timóteustól, Krisztus Jézus szolgáitól, mindazoknak, akik Jézus Krisztus által Isten népéhez tartoznak Filippi városában, a gyülekezeti vezetőkkel és a diakónusokkal együtt. 2 Atyánk, az Isten és Urunk, Jézus Krisztus adjon nektek kegyelmet és békességet! 3 Hálát adok Istenemnek, valahányszor rátok gondolok. 4 Mindig örömmel imádkozom értetek, 5 és hálás vagyok Istennek azért a segítségért, amit tőletek kaptam az örömhír terjesztésében. Ti valóban segítségemre voltatok ebben az első naptól fogva mindmáig. 6 Igen, Isten kezdte el bennetek ezt a jó munkát. S ő folytatni is fogja mindaddig, amíg Krisztus Jézus vissza nem jön, és addig a napig tökéletesen be is fogja fejezni — ebben egészen biztos vagyok. 7 Teljesen helyénvaló, ha így gondolkozom rólatok, hiszen a szívembe zártalak benneteket, akik mindnyájan a társaim vagytok Isten kegyelmében. Társaim vagytok most is, amikor fogságban vagyok, meg akkor is, amikor az örömhírt védem, és annak igazságát bizonyítom. 8 Isten a tanúm, mennyire szeretnélek már látni benneteket, mert Krisztus Jézus szeretetével szeretlek titeket. 9 Azért imádkozom, hogy egyre jobban növekedjen bennetek az isteni szeretet, és ezzel együtt az igazság ismerete és mindenféle megértés, 10 hogy ezáltal minden helyzetben képesek legyetek felismerni azt, ami a legjobb, és azt válasszátok, hogy ilyen módon tiszták és ártatlanok legyetek a Krisztus eljövetelének napjára, 11 és hogy Jézus Krisztus segítségével sok olyan tettet vigyetek véghez, amely tetszik Istennek, és ezzel dicsőséget és dicséretet szerezzetek neki. 12 Testvéreim, szeretném, ha tudnátok, hogy amik eddig velem történtek, azok egyre inkább az örömhír terjedését szolgálják. 13 A császári palota egész őrsége, sőt, mindenki más is tudja már, hogy engem azért tartanak itt rabságban, mert Krisztust szolgálom. 14 Ezért sokan, akik testvéreink az Úrban, felbátorodtak, és félelem nélkül hirdetik Isten üzenetét. 15 Igaz, vannak olyan testvérek is, akik ezt féltékenységből és versengésből teszik. Mások azonban jó szívvel és tiszta szándékkal,

1. Pál és Timotheus Jézus Krisztusnak szolgái, mind azoknak a Filippiben élő szenteknek, akik Jézus Krisztusnak tanítványai, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt: 2. Kegyelem néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 3. Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem tirólatok. 4. Mindenkor minden imádságomban mindnyájatokért nagy örömmel imádkozom. 5. Mert megtérésteknek első napjától mindmáig résztvettetek az evangéliom hirdetésében. 6. Meg vagyok győződve arról, hogy Isten, aki egy ilyen jó munkát tibennetek elkezdett, Jézus Krisztus (eljövetelének) napjáig el is végezi majd. 7. Aminthogy helyes is, hogy ekképpen gondolkodjam mindnyájatok felől, mert szívembe zártalak titeket, mint olyanokat, akik mind az én fogságomban mind az evangéliom védelmezésének és megszilárdításának munkájában a nékem adott kegyelemben valamennyien részestársaim vagytok. 8. Isten a tanúm, hogy milyen nagyon vágyódom valamennyiőtök után, éspedig Jézus Krisztus szeretetével. 9. És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban és jobban gyarapodjék ismeretben és minden tapasztalatban, 10. hogy minden esetben el tudjátok dönteni azt, hogy mi a helyes és mi a helytelen, hogy Krisztus napjára (erkölcsileg) tiszták és feddhetetlenek legyetek, 11. teljes mértékben bírván a megigazultságnak gyümölcsét, amelyet Jézus Krisztus ád Istennek dicsőségére és magasztalására. 12. Atyámfiai, tudtotokra akarom adni, hogy ami énvelem történt, az az evangéliom hirdetésének inkább előmenetelére szolgál, 13. mert az hogy én Krisztusért szenvedek fogságot, ismeretessé lett az egész császári testőrségben és mindenki más előtt, 14. úgyhogy a Krisztusban hívő atyafiak közül többen bizodalmat merítettek az én fogságomból, és nagyobb bátorsággal félelem nélkül merészelik hirdetni az Istennek igéjét. 15. Némelyek ugyanis azért hirdetik Krisztust, mert irigykednek rám és versengenek velem, némelyek azonban (irántam érzett) jóakarattal is;