1 Üdvözlet Páltól és Timóteustól, Krisztus Jézus szolgáitól, mindazoknak, akik Jézus Krisztus által Isten népéhez tartoznak Filippi városában, a gyülekezeti vezetőkkel és a diakónusokkal együtt. 2 Atyánk, az Isten és Urunk, Jézus Krisztus adjon nektek kegyelmet és békességet! 3 Hálát adok Istenemnek, valahányszor rátok gondolok. 4 Mindig örömmel imádkozom értetek, 5 és hálás vagyok Istennek azért a segítségért, amit tőletek kaptam az örömhír terjesztésében. Ti valóban segítségemre voltatok ebben az első naptól fogva mindmáig. 6 Igen, Isten kezdte el bennetek ezt a jó munkát. S ő folytatni is fogja mindaddig, amíg Krisztus Jézus vissza nem jön, és addig a napig tökéletesen be is fogja fejezni — ebben egészen biztos vagyok. 7 Teljesen helyénvaló, ha így gondolkozom rólatok, hiszen a szívembe zártalak benneteket, akik mindnyájan a társaim vagytok Isten kegyelmében. Társaim vagytok most is, amikor fogságban vagyok, meg akkor is, amikor az örömhírt védem, és annak igazságát bizonyítom. 8 Isten a tanúm, mennyire szeretnélek már látni benneteket, mert Krisztus Jézus szeretetével szeretlek titeket. 9 Azért imádkozom, hogy egyre jobban növekedjen bennetek az isteni szeretet, és ezzel együtt az igazság ismerete és mindenféle megértés, 10 hogy ezáltal minden helyzetben képesek legyetek felismerni azt, ami a legjobb, és azt válasszátok, hogy ilyen módon tiszták és ártatlanok legyetek a Krisztus eljövetelének napjára, 11 és hogy Jézus Krisztus segítségével sok olyan tettet vigyetek véghez, amely tetszik Istennek, és ezzel dicsőséget és dicséretet szerezzetek neki. 12 Testvéreim, szeretném, ha tudnátok, hogy amik eddig velem történtek, azok egyre inkább az örömhír terjedését szolgálják. 13 A császári palota egész őrsége, sőt, mindenki más is tudja már, hogy engem azért tartanak itt rabságban, mert Krisztust szolgálom. 14 Ezért sokan, akik testvéreink az Úrban, felbátorodtak, és félelem nélkül hirdetik Isten üzenetét. 15 Igaz, vannak olyan testvérek is, akik ezt féltékenységből és versengésből teszik. Mások azonban jó szívvel és tiszta szándékkal,

1 Pál és Timóteus, a Krisztus Jézus rabszolgái írják e levelet azoknak a Krisztus Jézusban élő szenteknek, akik Filippiben laknak a püspökökkel és diakónusokkal együtt. 2 Kegyelmet nektek és békességet Istentől, a mi Atyánktól és az Úrtól, a Krisztus Jézustól. 3 Valahányszor rátok emlékezem, hálát adok Istenemnek. 4 Mindnyájatokért mondott minden könyörgésemben mindenkor örömmel könyörgök, 5 arra gondolva, hogy az első naptól mostanig közösséget vállaltatok velem az örömüzenet dolgában. 6 Bízom is, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, a Krisztus Jézus napjáig be fogja azt fejezni. 7 Mindannyiotok felől csak ilyen észjárás lehet részemről méltányos azért, mert szívembe foglaltalak titeket, akik mindannyian részestársaim lettetek a kegyelemben, társak bilincseimben, az örömüzenet védelmében és megszilárdításában. 8 Tanúm tudniillik az Isten, hogy a Krisztus Jézus gerjedelmével mennyire sóvárgok mindnyájatok után. 9 Azért imádkozom, hogy szeretetetek mindig jobban gyarapodjék megismerésben, mindenféle észlelésben, 10 míg az eltérő dolgokat meg tudjátok próbálni, hogy a Krisztus napjára napfénytiszták legyetek, olyanok, akikben senki meg nem botolhat, 11 hogy Isten dicsőségére és magasztalására telve legyetek a Krisztus Jézuson keresztül az igazságosság gyümölcsével. 12 Akarom, hogy megtudjátok testvéreim, hogy a körülöttem folyó dolgok mindig jobban az örömüzenet előrehaladását szolgálják, 13 úgyhogy az egész pretóriumban és másutt is mindenütt az emberek szemébe tűntek a Krisztusért viselt bilincseim, 14 és a testvérek többsége az Úrban bizalmat merített bilincseimből, úgyhogy sokkal bátrabban, félelem nélkül szólták Istennek igéjét. 15 Némelyek ugyan irigységből és versengésből, némelyek azonban helyeselve hirdetik a Krisztust,