1 Üdvözlet Páltól és Timóteustól, Krisztus Jézus szolgáitól, mindazoknak, akik Jézus Krisztus által Isten népéhez tartoznak Filippi városában, a gyülekezeti vezetőkkel és a diakónusokkal együtt. 2 Atyánk, az Isten és Urunk, Jézus Krisztus adjon nektek kegyelmet és békességet! 3 Hálát adok Istenemnek, valahányszor rátok gondolok. 4 Mindig örömmel imádkozom értetek, 5 és hálás vagyok Istennek azért a segítségért, amit tőletek kaptam az örömhír terjesztésében. Ti valóban segítségemre voltatok ebben az első naptól fogva mindmáig. 6 Igen, Isten kezdte el bennetek ezt a jó munkát. S ő folytatni is fogja mindaddig, amíg Krisztus Jézus vissza nem jön, és addig a napig tökéletesen be is fogja fejezni — ebben egészen biztos vagyok. 7 Teljesen helyénvaló, ha így gondolkozom rólatok, hiszen a szívembe zártalak benneteket, akik mindnyájan a társaim vagytok Isten kegyelmében. Társaim vagytok most is, amikor fogságban vagyok, meg akkor is, amikor az örömhírt védem, és annak igazságát bizonyítom. 8 Isten a tanúm, mennyire szeretnélek már látni benneteket, mert Krisztus Jézus szeretetével szeretlek titeket. 9 Azért imádkozom, hogy egyre jobban növekedjen bennetek az isteni szeretet, és ezzel együtt az igazság ismerete és mindenféle megértés, 10 hogy ezáltal minden helyzetben képesek legyetek felismerni azt, ami a legjobb, és azt válasszátok, hogy ilyen módon tiszták és ártatlanok legyetek a Krisztus eljövetelének napjára, 11 és hogy Jézus Krisztus segítségével sok olyan tettet vigyetek véghez, amely tetszik Istennek, és ezzel dicsőséget és dicséretet szerezzetek neki. 12 Testvéreim, szeretném, ha tudnátok, hogy amik eddig velem történtek, azok egyre inkább az örömhír terjedését szolgálják. 13 A császári palota egész őrsége, sőt, mindenki más is tudja már, hogy engem azért tartanak itt rabságban, mert Krisztust szolgálom. 14 Ezért sokan, akik testvéreink az Úrban, felbátorodtak, és félelem nélkül hirdetik Isten üzenetét. 15 Igaz, vannak olyan testvérek is, akik ezt féltékenységből és versengésből teszik. Mások azonban jó szívvel és tiszta szándékkal,

1. Pál és Timótheus, Krisztus Jézus szolgái, az összes szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal együtt: 2. Kegyelem nektek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 3. Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor emlékezem rólatok, 4. és nagy örömmel könyörgök mindnyájatokért, 5. mivel az első naptól fogva mindezidáig közösségetek volt az evangélium hirdetésében. 6. Meg vagyok győződve arról, hogy aki e jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi a Krisztus Jézus (visszajövetelének) napjáig. 7. Így kell gondolkodnom mindnyájatok felől, mert szívemen hordalak titeket, mint akik mind fogságomban, mind az evangélium oltalmazásában és megerősítésében mindnyájan részestársaim vagytok a kegyelemben. 8. Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével. 9. És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék ismeretben és minden jó tapasztalatban; 10. hogy megítélhessétek, mi a rossz, és mi a jó, hogy legyetek tiszták és feddhetetlenek a Krisztus napjára, 11. teljesek az igazság gyümölcsével, a Jézus Krisztus által az Isten dicsőségére és magasztalására. 12. Tudtotokra akarom adni atyámfiai, hogy ami rajtam esett, inkább előmenetelére szolgált az evangéliumnak. 13. Először is ismeretessé lett a császár egész udvarában és mindenki más előtt, hogy én a Krisztusért vagyok fogoly. 14. Azután többen az Úrban való atyafiak közül az én fogságomból bizalmat merítettek, és nagyobb bátorsággal, félelem nélkül merészelik szólani az Isten igéjét. 15. Némelyek ugyan féltékenységből és versengésből, de mások tiszta jóakaratból hirdetik a Krisztust.