1. Pál és Timótheus, Krisztus Jézus rabszolgái, minden szenteknek Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak felügyelőiekéi és diakónusokkal együtt. 2. Kegyelem nektek és béke(sség) Istentől, Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 3. Hálát adok Istenemnek minden (meg)emlékezés(em)ben rólatok, 4. mindenkor, minden könyörgésemben mindnyájatokért örömmel könyörgök, 5. amiért közösséget vállaltatok az örömhír hirdetésében, az első naptól fogva mostan(á)ig, 6. bízom is benne, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, be is végzi a Krisztus Jézus napjáig, 7. amint igazságos, hogy így gondolkozzam mindannyi(a)tok felől, mivel szívemben tartalak titeket, mint akik mind a fogságomban, mind az örömhír védelmezésében és megszilárdításában közösséget vállaló társaim vagytok mindnyájan a kegyelemben, 8. mert tanú(bizonyságo)m az Isten, mennyire vágyódom (sóvárgok) mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetében, 9. és ezért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban és jobban gyarapodjék ismeretben és minden megértésben, 10. hogy megvizsgáljátok, mik a lényegesek (fontosak), hogy napfényben megítéltek és megütközést nem keltők legyetek Krisztus napjára, 11. tel(v)e az igazságosság gyümölcsével Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására, 12. tudomástokra adni szándékozom nektek, testvérek, hogy az én helyzetem inkább az evangélium előmenetelére vált, 13. úgyhogy az én bilincseim Krisztusban nyilvánvalókká lettek az egész testőrségben és a többieknek is 14. és a legtöbb testvér az Úrban bizalmat merített bilincseimből, egyre inkább meri félelem nélkül az Isten Igéjét szólni, 15. Néhányan ugyan irigységből és versengésből is, mások pedig jószándékból hirdetik (hírnökként) a Krisztust, 16. egyesek ugyan szeretetből, tudván, hogy az örömhír védelméért vagyok itt, 17. mások versengésből hirdetik a Krisztust, nem tiszta szándékkal, abban a hiszemben, hogy nyomorúságot okozzanak fogságomban,

1 Paulus und Timotheus, Knechte Jesu Christi, an alle Heiligen in Christus Jesus, die in Philippi sind, samt den Aufsehern und Dienern: 2 Gnade sei mit euch und Friede von Gott, unsrem Vater und dem Herrn Jesus Christus! 3 Ich danke meinem Gott, so oft ich euer gedenke, 4 allezeit, in jedem Gebet für euch alle, indem ich das Gebet mit Freuden tue 5 wegen eurer Gemeinschaft am Evangelium vom ersten Tage an bis jetzt, 6 und weil ich davon überzeugt bin, daß der, welcher in euch ein gutes Werk angefangen hat, es auch vollenden wird bis auf den Tag Jesu Christi. 7 Es ist ja nur billig, daß ich so von euch allen denke, weil ich euch im Herzen trage, sowohl in meinen Banden als auch bei der Verteidigung und Bekräftigung des Evangeliums, damit ihr alle mit mir der Gnade teilhaftig seid. 8 Denn Gott ist mein Zeuge, wie mich nach euch allen verlangt in der herzlichen Liebe Jesu Christi. 9 Und um das bitte ich, daß eure Liebe noch mehr und mehr reich werde an Erkenntnis und allem Empfindungsvermögen, 10 damit ihr zu prüfen vermöget, worauf es ankommt, so daß ihr lauter und unanstößig seid auf den Tag Jesu Christi, 11 erfüllt mit Frucht der Gerechtigkeit, die durch Jesus Christus gewirkt wird zur Ehre und zum Lobe Gottes. 12 Ich will aber, Brüder, daß ihr wisset, wie alles, was mir begegnet ist, nur mehr zur Förderung des Evangeliums ausgeschlagen hat 13 so daß in der ganzen kaiserlichen Kaserne und bei den übrigen allen bekannt geworden ist, daß ich um Christi willen gebunden bin, 14 und daß die Mehrzahl der Brüder im Herrn, durch meine Bande ermutigt, es desto kühner wagen, das Wort Gottes zu reden ohne Furcht; 15 etliche predigen zwar Christus auch aus Neid und Streitsucht, andere aber aus guter Gesinnung: 16 diese aus Liebe, weil sie wissen, daß ich zur Verteidigung des Evangeliums bestimmt bin; 17 jene aber, die es aus Parteisucht tun, verkündigen Christus nicht lauter, da sie beabsichtigen, meinen Banden noch Trübsal hinzuzufügen.