64 Tele van, Uram, a föld kegyelmeddel, igazságaidra taníts meg engem. 65 Jót tettél, Uram, szolgádnak, amint megmondtad. 66 Taníts jóra, okosságra, tudományra, mert hiszek parancsaidban. 67 Amíg megalázás nem ért, tévelyegtem, most azonban teljesítem immár, amit elrendeltél. 68 Jóságos vagy te: jóvoltodban taníts meg engem rendeleteidre. 69 A hatalmasok álnokságokat gondolnak ki ellenem, de én teljes szívvel megtartom parancsaidat. 70 Az ő szívük megalvadt, mint a zsír, én azonban törvényeidben gyönyörködöm. 71 Javamra válik, hogy megaláztál engem, hogy megtanuljam igazságaidat. 72 Szád törvénye nekem többet ér mint ezernyi arany és ezüst. 73 Kezed teremtett és formált engem, adj értelmet, hogy megtanuljam parancsaidat. 74 Örvendezve néznek engem, akik téged félnek, mert erősen bízom szavaidban. 75 Tudom, Uram, hogy ítéleteid igazságosak, és méltán aláztál meg engem. 76 Vigasztaljon meg engem irgalmad, miként szolgádnak ígérted. 77 Szálljon rám irgalmad, hogy éljek, mert törvényedről elmélkedem. 78 Érje szégyen a kevélyeket, mert ők csalárdul gonoszat művelnek ellenem, én azonban elmélkedem rendeleteiden. 79 Forduljanak hozzám, akik téged félnek, és parancsolataidat ismerik. 80 Szívem szeplőtelen legyen rendeleteid szerint, hogy meg ne szégyenüljek. 81 Lelkem epedve várja segítségedet, erősen bízom igédben. 82 Szemem epedve várja igédet, kérdem: »Mikor vigasztalsz meg engem?« 83 Olyan vagyok, mint tömlő a füstben, de nem feledkezem meg törvényeidről. 84 Meddig kell még várnia szolgádnak? Mikor mondasz ítéletet üldözőim felett? 85 Vermet ásnak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek. 86 Minden parancsod igazság; csalárdul üldöznek: segíts meg engem! 87 Kevés híja, hogy a földről el nem emésztenek, de én nem hagytam el rendeleteidet. 88 Adj irgalmad szerint életet nekem, hogy szád parancsolatait megőrizzem. 89 Uram, örökkön örökké áll a mennyben a te igéd. 90 Nemzedékről nemzedékre tart a te hűséged, szilárd alapokra helyezted a földet. 91 Rendelésed szerint áll fenn máig, mert neked szolgál minden.

92 Ha nem törvényed volna gyönyörűségem, akkor talán nyomorúságomban elvesztem volna. 93 Sohasem feledem rendeleteidet, mert általuk adsz életet nekem. 94 Tied vagyok, ments meg engem, mert parancsaidat kutatom. 95 Lesnek rám a bűnösök, hogy elveszejtsenek, de én törvényedre figyelek. 96 Látom, hogy minden tökéletesség véges, de a te parancsolatod bizony megmarad. 97 Mennyire szeretem, Uram, törvényedet! Egész nap róla elmélkedem. 98 Ellenségeimnél bölcsebbé tettél parancsolatoddal, mert mindenkor velem van. 99 Minden oktatómnál értelmesebb lettem, mert törvényedről elmélkedem. 100 Az öregeknél értelmesebb lettem, mert rendeleteidet megfogadtam. 101 Minden gonosz úttól távol tartom lábamat, hogy megtartsam szavaidat. 102 Rendeleteidtől nem térek el, mert te szabsz törvényt nekem. 103 Milyen édesek igéid ínyemnek, jobban ízlenek számnak, mint a méz. 104 Parancsaid értelmet adnak nekem, azért gyűlölöm én a gonoszság minden útját. 105 A te igéd lámpás a lábamnak, s ösvényeimnek fényesség. 106 Esküszöm és fogadom, hogy megtartom igazságos döntéseidet. 107 Teljes megalázás ért engem, Uram, kelts életre, amint megígérted. 108 Leld, Uram, kedvedet szám önkéntes fogadalmaiban, és végzéseidre taníts meg engem. 109 Életem kezemben hordom szüntelen, de törvényedet el nem felejtem. 110 A bűnösök tőrt vetnek nekem, de rendeleteidtől el nem tévelyedtem. 111 Örökségül nyertem parancsolataidat mindörökké, ezért szívem bennük leli örömét. 112 Törvényeid megtartására hajlítom szívemet mindig és mindörökké. 113 Gyűlölöm az istenteleneket, és szeretem törvényedet. 114 Oltalmam és pajzsom te vagy, erősen bízom ígéretedben. 115 Távozzatok tőlem, gonoszok, mert Istenem parancsait kutatom! 116 Támogass engem ígéreted szerint, hogy éljek, s ne hagyd, hogy megszégyenüljek reménységemben! 117 Segíts meg, hogy megszabaduljak, és mindig törvényeden elmélkedjem! 118 Megveted mind, akik rendeleteidtől eltérnek, mert szándékaik gonoszak. 119 Mint salakot, elveted a föld minden bűnösét, azért szeretem parancsolataidat. 120 Szent borzalommal tölti el testemet az irántad való félelem; félek ítéleteidtől. 121 Igazat és helyeset cselekszem, ne szolgáltass ki azoknak, akik szorongatnak engem!