1 És Jézus bemenvén, általméne Jerikón. 2 És ímé, volt ott egy ember, akit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő volt, és gazdag. 3 És igyekezett Jézust látni, ki Ő; de a sokaságtól nem láthatta, mivelhogy termete szerint kis ember volt. 4 És előrefutván felhága egy eperfüge fára, hogy Őt lássa; mert arra volt elmenendő. 5 És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom. 6 És sietve leszállt, és örömmel fogadta Őt. 7 És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra. 8 Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négyannyit adok helyébe. 9 Monda pedig néki Jézus: Ma lett üdvössége ennek a háznak! Mivelhogy ő is Ábrahám fia. 10 Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. 11 És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel volt Jeruzsálemhez, és azok azt gondolták, hogy azonnal megjelenik az Isten királysága. 12 Monda azért: Egy nemes ember elment messze tartományba, hogy királyságot szerezzen magának, aztán visszatérjen. 13 Előszólítván azért tíz szolgáját, adott nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök. 14 Az ő alattvalói pedig gyűlölték őt, és követséget küldtek utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mirajtunk. 15 És lőn, mikor megjött a királyság megszerzése után, parancsolá, hogy az ő szolgáit, akiknek a pénzt adta, hívják hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett. 16 Eljött pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert. 17 Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hű, legyen hatalmad tíz városon. 18 És jött a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert. 19 Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon. 20 És jött egy másik, mondván: Uram, ímhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam;

21 Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed, amit nem te tettél el, és aratod, amit nem te vetettél. 22 Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, amit nem én tettem el, és aratom, amit nem én vetettem; 23 Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza? 24 És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, akinek tíz gírája van. 25 És mondának néki: Uram, tíz gírája van! 26 És ő monda: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, akinek van, adatik; akinek pedig nincs, még amije van is, elvétetik tőle. 27 Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én őrajtuk uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem! 28 És ezeket mondván, megy vala elől, felmenvén Jeruzsálembe. 29 És lőn, mikor közelgetett Bétfágéhoz és Betániához, a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik, elküldött kettőt az Ő tanítványai közül, 30 Mondván: Menjetek el az átellenben levő faluba; amelybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide. 31 És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? Ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá. 32 És elmenvén a küldöttek, úgy találták, amint nékik mondotta. 33 És mikor a vemhet eloldották, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet? 34 Ők pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá. 35 Elvitték azért azt Jézushoz: és az ő felsőruháikat a vemhére vetvén, Jézust reáhelyezék. 36 És mikor Ő ment, az ő felsőruháikat az útra terítették. 37 Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; 38 Mondván: Áldott a Király, aki jön az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban! 39 És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat! 40 És Ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani. 41 És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.