1 Abban az időben Augusztus császár rendeletet bocsátott ki, hogy számlálják össze az egész földkerekséget. 2 Ez az első népszámlálás Quirinusznak, Szíria helytartójának idejében történt. 3 Elment mindenki a saját városába, hogy följegyeztesse magát. 4 József Dávid házából és nemzetségéből származott. Elment tehát Galilea Názáret nevű városából Dávid városába, a judeai Betlehembe, 5 hogy följegyeztesse magát Máriával, feleségével együtt, aki áldott állapotban volt. 6 Miközben ott tartózkodtak, elérkezett Mária szülésének napja. 7 Megszülte elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson. 8 Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabadban és éjszaka őrizték a nyájukat. 9 Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala és az Úr dicsősége beragyogta őket. 10 Nagyon megijedtek. De az angyal bátorította őket: "Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek: 11 Ma született az Üdvözítő Dávid városában. Ő a Messiás és az Úr. 12 Ez a jele: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve." 13 Hirtelen nagy mennyei sereg vette körül az angyalt. Dicséretet énekeltek az Istennek: 14 "Dicsőség a magasságban Istennek, És békesség a földön a jóakaratú embereknek." 15 Miután az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így biztatták egymást: "Menjünk át Betlehembe! Hadd lássuk a történteket, amiket az Úr hírül adott nekünk." 16 Odasiettek és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisdedet. 17 Miután látták, elhíresztelték azt is, amit már előbb megtudtak a gyermekről. 18 Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén. 19 Mária pedig szívébe véste szavaikat és el-elgondolkodott rajtuk. 20 A pásztorok azután hazatértek. Dicsérték és magasztalták Istent mindazért, amit úgy láttak és hallottak, ahogy az angyal előre elmondta nekik. 21 Nyolc nap multán, amikor a gyermeket körülmetélték, a Jézus nevet adták neki. Így nevezte őt az angyal, mielőtt fogantatott. 22 Amikor elteltek a mózesi törvényben megszabott tisztulás napjai, Jeruzsálembe vitték, hogy bemutassák az Úrnak.

23 Így parancsolja ugyanis az Úr törvénye: "Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve." Be akarták mutatni az Úr törvényében rendelt áldozatot is: 24 "Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát." 25 Volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű, igaz és istenfélő ember. Várta Izrael vígaszát és a Szentlélek lakott benne. 26 Kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. 27 A Lélek ösztönzésére a templomba ment. Mikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy a törvény rendelése szerint tegyenek vele, 28 karjába vette és e szavakkal áldotta az Istent: 29 "Bocsásd el most szolgádat, Uram, Szavaid szerint békességben, 30 Hiszen már látták szemeim az üdvösséget, 31 Melyet minden nép számára rendeltél: 32 Világosságul a pogányok megvilágítására És dicsőségére népednek, Izraelnek." 33 Atyja és anyja csodálkozva hallgatták, amit mondott. 34 Simeon áldotta őket és így szólt anyjához, Máriához: "Sokak romlására és föltámadására lesz ő Izraelben: jel, amelynek ellenszegülnek - 35 s a te lelkedet is tőr járja át - hogy így megnyilvánuljon sok szív érzése." 36 Volt ott egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Ászer törzséből. Már igen éltes korú volt. Szüzessége után hét évig élt férjével, majd özvegy lett. 37 Már nyolcvannégy éves volt. Nem vált meg a templomtól: éjjel-nappal böjttel és imádsággal szolgált Istennek. 38 Ő is odajött abban az órában, magasztalta Istent és beszélt róla mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak. 39 Elvégeztek mindent az Úr törvénye szerint, aztán visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. 40 A gyermek ott növekedett és erősödött. Bölcsesség töltötte el és Istennek kedve telt benne. 41 Szülei évről-évre elmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. 42 Amikor tizenkét esztendős lett, szintén fölmentek (Jeruzsálembe) az ünnepi szokás szerint. 43 Az ünnepnapok elmúltával hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, anélkül hogy szülei észrevették volna. 44 Azt gondolták, hogy az utitársaságban van. Már egynapi járásra voltak, mikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között.