1. Abban az időben Héródész király az eklézsia néhány tagját üldözni kezdte. 2. Így fegyverrel megölette Jakabot János testvérét. 3. És mivel látta, hogy azt a zsidók tetszéssel fogadták, még Pétert is elfogatta, (akkor éppen a kovásztalan kenyerek ünnepi napjai voltak), 4. és amikor elfogatta, börtönbe vetette őt, és tizenhat katonára bízta, hogy őrizzék; az volt a szándéka, hogy húsvét után vezetteti őt a nép elé. 5. Pétert tehát börtönben őrizték; az eklézsia pedig szüntelenül imádkozott érte Istenhez. 6. Amikor pedig Héródész elő akarta őt vezettetni, az azon nap előtt való éjszakán Péter két katona között aludt két lánccal megkötözve, és a börtönt az ajtaja előtt őrök őrizték. 7. És íme, az Úr angyala megjelent, és fény áradt el a börtönben; és az angyal megérintette Péter oldalát, felébresztette őt, és azt mondta: Kelj föl gyorsan! És a láncok lehullottak a kezéről. 8. Az angyal akkor így szólt néki: Övezd fel magadat, és kösd fel sarudat. És úgy cselekedett. Azután azt mondta néki: Vedd föl a felsőruhádat és kövess engemet. 9. Akkor kimenvén, követte az angyalt, de nem tudta, hogy valóság az, ami az angyal által történik, hanem azt gondolta, hogy látomást lát. 10. És amikor átmentek az első őrségen, majd a másodikon, eljutottak a vaskapuhoz, amely a városba visz; az magától megnyílt előttük, és amikor kimentek, végigmentek egy utcán, és az angyal hirtelen eltűnt mellőle. 11. Péter magához térvén, azt mondta: Most igazán tudom, hogy az Úr küldte el az Ő angyalát és szabadított meg engem Héródész kezéből és mind attól, amit a zsidó nép türelmetlenül várt. 12. És amikor a történteket megértette, elindult a Márknak is nevezett János anyjának Máriának háza felé, ahol sokan összegyülekeztek és imádkoztak. 13. És amikor zörgetett a nagy kapu kis ajtaján, odament egy Rodé nevű szolgálóleány, hogy hallgatózzék; 14. és megismerte Péter hangját, de örömében elfelejtette a kaput kinyitni, és befutván hírül adta, hogy Péter a kapu előtt áll.

15. Azok így szóltak néki: Elment az eszed. Ő azonban erősítgette, hogy Péter van ottan. Akkor azok így szóltak: Az ő angyala az. 16. Péter azonban szüntelenül zörgetett; kinyitották hát a kaput, s meglátták őt és meghökkentek. 17. Azután pedig, hogy kezével intett nékik, hogy hallgassanak, elbeszélte hogy az Úr hogyan szabadította ki őt a börtönből, és azután így szólt: Adjátok ezt tudtára Jakabnak és az atyafiaknak. Majd elindulván, elment tőlük. 18. Amikor pedig megvirradt, a katonák közt nem kis ijedtség támadt, hogy vajon mi történhetett Péterrel. 19. Héródész pedig amikor kerestette őt és nem találta, kérdőre vonta az őröket, majd megparancsolta, hogy öljék meg őket; Héródész azután Júdeából elment Cézáreába és ott tartózkodott. 20. Héródész nagyon haragudott a türosziakra és a Szidóniákra; azok azonban egyakarattal követeket küldtek hozzá, és minthogy azok megnyerték Blásztoszt a király kamarását, őáltala békét kértek, mert élelmüket a király országából szerezték. 21. Egy bizonyos napon pedig Héródész királyi ruhába öltözött, és trónján ülve nyilvánosan szólt a követekhez; 22. a nép pedig felkiáltott: Isten szava ez és nem emberé! 23. Az Úr angyala azonban azonnal megverte Héródészt azért, mert nem az Istennek adott dicsőséget; megemésztették a férgek és úgy halt meg. 24. Az Úr igéje azonban növekedett és terjedt. 25. Barnabás és Saul pedig szolgálatuk elvégzése után visszatértek Jeruzsálemből (Ántiokhiába); velük ment János is, akinek mellékneve Márk volt.