1. Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. 2. Minden rajtam lévő szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt, lemetsz; mind azt pedig, amelyik terem gyümölcsöt, megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. 3. Ti már tiszták vagytok a beszéd által, amelyet néktek mondtam; 4. maradjatok énbennem, és akkor én tibennetek maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt a maga erejéből, hanem csak úgy, ha a szőlőtőkén marad, éppen úgy ti sem, csak ha énbennem maradtok. 5. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki énbennem marad, és akiben én maradok, az sok gyümölcsöt terem, mert nélkülem semmit sem cselekedhettek. 6. Ha valaki nem marad énbennem, kivettetik, mint a terméketlen szőlővessző és elszárad; az ilyeneket összeszedik, tűzre vetik és elégetik. 7. Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim tibennetek maradnak, kérjetek bármit, megkapjátok. 8. Az által dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy ti sok gyümölcsöt teremtek, és így az én tanítványaimnak bizonyultok. 9. Amint az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket; maradjatok meg hát az én szeretetemben. 10. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, meg fogtok maradni az én szeretetemben, amint én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az Ő szeretetében. 11. Ezeket azért tanítottam néktek, hogy az én örömöm tibennetek legyen, és hogy a ti örömötök teljes legyen. 12. Ez az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket. 13. Nagyobb szeretet senkiben sincs annál, mint az a szeretet, hogy valaki életét adja az ő barátaiért. 14. Ti az én barátaim vagytok, ha azt cselekszitek, amit én parancsolok néktek. 15. Többé már nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket azonban barátaimnak mondottalak, mert megismertettem veletek mind azt, amit az én Atyámtól hallottam.

16. Nem ti választottatok ki engemet magatoknak, hanem én választottalak ki titeket magamnak és rendeltelek titeket arra, hogy menjetek el, és teremjetek gyümölcsöt, és hogy a ti gyümölcsötök megmaradjon, hogy az Atya adja meg néktek, akármit kértek tőle az én nevemben. 17. Azt parancsolom tehát néktek, hogy egymást szeressétek. 18. Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg, hogy engemet előbb gyűlölt, mint titeket. 19. Ha e világhoz tartoznátok, a világ szeretne titeket mint az övéit; de mivel ti nem tartoztok e világhoz, sőt én e világból titeket kiválasztottalak magamnak, azért gyűlöl titeket a világ. 20. Emlékezzetek meg a beszédről, amelyet néktek mondtam: Egy szolga sem nagyobb az ő uránál. Ha engemet üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet nem tartották meg, a tiéteket sem fogják megtartani. 21. De mind ezt azért művelik veletek, mert tanúbizonyságot tesztek az én nevemről, és mert nem ismerik azt, aki engem küldött. 22. Ha nem jöttem volna el, és ha nem tanítottam volna őket, nem volna bűnük, de most nincsen mivel menteniük a bűnüket. 23. Aki engemet gyűlöl, az én Atyámat is gyűlöli. 24. Ha nem cselekedtem volna köztük ama cselekedeteket, aminőket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük; de most látták (az én messiási cselekedeteimet), és mégis gyűlöltek mind engemet mind az én Atyámat. 25. De szükséges, hogy beteljesedjék az a mondás, amely az ő törvényükben meg van írva: Ok nélkül gyűlöltek engem. (Zsoltár 69:5) 26. Amikor majd eljön a Segítő, akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, aki az Atyától származik, Ő tanúbizonyságot tesz majd rólam; 27. de ti is tanúbizonyságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok.