1. Amint néhány nap múltával Jézus ismét elment Kapernaumba, meghallották, hogy otthon van. 2. Akkor sokan összegyűltek, úgyhogy már az ajtó előtt sem volt hely, és hirdette nékik az igét. 3. És hozzámentek egy gutaütöttet vivén, akit négyen cipeltek. 4. És mivel a sokaság miatt nem tudták hozzávinni, megbontották Jézus felett a háztetőt, rést törtek, és leeresztették a fekvőpárnát, amelyen a gutaütött feküdt. 5. Jézus pedig látván azok hitét, így szólt a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttatnak a te bűneid. 6. Az írástudók közül pedig néhányan ott ültek, és szívükben így tanakodtak: 7. Mit beszél ez így? Istent káromolja. Kicsoda bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül? 8. Jézus azonnal általlátta lelkében, hogy azok így tanakodnak magukban, és ezt mondta nékik: Miért tanakodtok így szívetekben? 9. Mi könnyebb, azt mondani a gutaütöttnek: Megbocsáttatnak a te bűneid, vagy azt mondani: Kelj föl, vedd a fekvőpárnádat és járj? 10. De hogy megtudjátok, hogy az Ember Fiának van hatalma, hogy megbocsássa e földön a bűnöket, - így szólt a gutaütöttnek - 11. mondom néked, kelj föl, vedd a fekvőpárnádat és eredj haza. 12. Az fölkelt, azonnal fölvette a fekvőpárnáját, és mindnyájuk szemeláttára kiment, úgyhogy valamennyien elcsodálkoztak és dicsőítették Istent, és így szóltak: Ilyesmit sohasem láttunk. 13. Jézus ismét kiment a Galileai-tó mellé, és a sokaság mind őhozzá ment, és tanította őket. 14. És amint továbbment, meglátta Levit, az Alphaiosz fiát, aki a vámszedőhelyen ült; és így szólt néki: Kövess engem! Az fölkelt és követte Őt. 15. És történt, hogy Levinek házában asztalhoz telepedett, és sok vámszedő és bűnös is odatelepedett Jézussal és az Ő tanítványaival együtt; sokan voltak ugyanis, akik követték Őt. 16. Amikor a farizeusok közül való írástudók meglátták, hogy együtt eszik a bűnösökkel és vámszedőkkel, így szóltak a tanítványainak: Miért eszik együtt a vámszedőkkel és bűnösökkel?

17. Jézus ezt meghallotta és azt mondta nékik (az írástudóknak): Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket. 18. A János tanítványai és a farizeusok éppen böjtöltek. Odamentek azért Jézushoz az emberek és azt kérdezték tőle: Miért van az, hogy a János tanítványai és a farizeusok tanítványai böjtölnek, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek? 19. Akkor Jézus így felelt nékik: Avagy böjtölhet-é a násznép addig, amíg velük van a vőlegény? Ameddig velük van a vőlegény, nem böjtölhetnek. 20. De eljön majd az a nap, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak. 21. Senki sem varr új posztóból foltot elnyűtt ruhára, de ha mégis, a folt kiszakít abból, az új az elnyűttből, és nagyobb szakadás támad. 22. Új bort sem tölt senki régi tömlőkbe; de ha mégis, a bor a tömlőket szétszakítja, s a bor odavész és a tömlők is. Az új bor új tömlőkbe való! 23. És történt, hogy Jézus szombaton ment át a vetéseken, és tanítványai mentükben kalászokat kezdtek szaggatni. 24. Akkor a farizeusok azt kérdezték tőle: Nézd, miért teszik szombaton azt, amit nem szabad? 25. Ő azonban azt felelte nékik: Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, és ő meg a vele lévők megéheztek? 26. Bement az Isten házába Abjathár főpap idejében, megette az Úr színe elé tett (szent) kenyereket - pedig azokat nem szabad megenni másnak, csak a papoknak -, és adott a vele lévőknek is. 27. És akkor így szólt nékik: A szombat az emberért lett, és nem az ember lett a szombatért. 28. Azért az Ember Fia ura a szombatnak is.