1. Jézus azért hat nappal a húsvét előtt Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit feltámasztott a halottak közül. 2. Vacsorát készítettek tehát ott neki és Márta szolgált fel; Lázár pedig azok között volt, akik vele együtt telepedtek asztalhoz. 3. Ekkor Mária elővett egy font igazi nárdusból való drága kenetet, megkente Jézus lábait és megtörölte hajával. És a ház megtelt a kenet illatával. 4. Szólt azért egyik tanítványa, Iskáriótes Júdás, aki később elárulta őt: 5. Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem adták a szegényeknek? 6. Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt s az erszény nála állott és amit abba raktak, ellopkodta. 7. Jézus azért így szólt. Hagyd őt; az én temetésem idejére tartogatta ezt. 8. Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok. 9. A zsidók közül tehát nagy sokaság értesült arról, hogy ő ott van, és eljöttek nemcsak Jézusért, hanem azért is, hogy Lázárt is lássák, akit feltámasztott a halottak közül. 10. A papi fejedelmek pedig arról tanácskoztak, hogy Lázárt is megöljék, 11. mivel a zsidók közül sokan miatta mentek oda és hittek Jézusban. 12. Másnap a nagy sokaság, amely az ünnepre jött, hallva, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, 13. pálmaágakat vett, kiment eléje és így kiáltott: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úrnak nevében, Izraelnek a Királya! 14. Talált pedig Jézus egy szamarat, és arra ült fel, amint meg van írva: 15. Ne félj, Sionnak leánya; íme jön a te Királyod, szamárcsikón ülve. 16. Ezeket a tanítványai eleinte nem értették, de mikor Jézus megdicsőült, akkor visszaemlékeztek, hogy ezek felőle írattak meg és hogy ezeket cselekedték vele. 17. Bizonyságot tett pedig a sokaság, amely vele volt, mikor kihívta Lázárt a sírból és feltámasztotta a halottak közül. 18. Azért is ment eléje a sokaság, mivel hallotta, hogy ezt a csodát tette. 19. A farizeusok akkor így szóltak egymás között: Látjátok, hogy semmire sem mentek? Íme, a világ elindult utána. 20. Néhány görög is volt azok között, akik felmentek, hogy imádkozzanak az ünnepen.

21. Ezek tehát odamentek a galileai Betsaidából való Fülöphöz és kérték őt: Uram, Jézust akarjuk látni. 22. Fülöp elment és szólt Andrásnak, András és Fülöp elment és szólt Jézusnak. 23. Jézus pedig így felelt nekik: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az Ember Fia. 24. Bizony, bizony mondom nektek: ha a búzaszem a földbe nem esik és el nem hal, csak egymaga marad; de ha elhal, sok gyümölcsöt terem. 25. Aki szereti a maga életét, elveszíti azt; és aki gyűlöli a maga életét ezen a világon, örök életre őrzi meg azt. 26. Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, megbecsüli őt az Atya, 27. Most az én lelkem nyugtalan; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától! De hiszen ezért jutottam erre az órára. 28. Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Ekkor hang hallatszott az égből: Meg is dicsőítettem és újra megdicsőítem. 29. A sokaság azért, amely ott állott és hallotta, azt mondta, hogy mennydörgött; mások azt állították, hogy angyal szólt neki. 30. Felelt Jézus és azt mondta: Nem énérettem lett ez az égi hang, hanem tiérettetek. 31. Most van e világ megítéltetése; most vettetik ki e világ fejedelme. 32. És én, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket. 33. Ezt pedig azért mondta, hogy jelentse, milyen halállal kell meghalnia. 34. A sokaság pedig így felelt neki: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad. Hogyan mondod te, hogy az Ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az Ember Fia? 35. Szólt azért nekik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, amíg a világosság veletek van, hogy a sötétség meg ne lepjen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. 36. Amíg a világosság veletek van, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondta Jézus és elmenve, elrejtőzött előlük. 37. És noha annyi jelt cselekedett előttük, mégsem hittek benne, 38. hogy beteljesedjék Ésaiás próféta beszéde, amelyet mondott: Uram, ki hitt a mi tanításunknak, és az Úrnak karja kinek jelentetett meg?