1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek; higgyetek Istenben és higgyetek énbennem. 2. Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. 3. És ha majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök én magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. 4. És hogy hová megyek, tudjátok; az utat is tudjátok. 5. Szólt neki Tamás: Uram, nem tudjuk, hová mégy. Hogyan tudhatjuk azért az utat? 6. Jézus azt mondta neki: Én vagyok az út az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, hanem csak én általam. 7. Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is. És mostantól fogva ismeritek őt és láttátok őt. 8. Szólt neki Fülöp: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát és ez elég nekünk! 9. Szólt neki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok és mégsem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát. Hogyan mondod azért: Mutasd meg nekünk az Atyát? 10. Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok és az Atya énbennem van? A beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom; az Atya pedig, aki énbennem lakik, cselekszi az ő cselekedeteit. 11. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok és az Atya énbennem van; ha pedig nem, magukért a cselekedetekért higgyetek nekem. 12. Bizony, bizony mondom nektek: aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az Atyához megyek. 13. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. 14. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt. 15. Ha szerettek engem, tartsátok meg a parancsolataimat. 16. És én kérem az Atyát és más Vigasztalót ad majd nektek, hogy veletek maradjon mindörökké: 17. az igazságnak a Lelkét, akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja és nem ismeri őt; de ti ismeritek, mert nálatok marad és bennetek lesz. 18. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök hozzátok. 19. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek és ti is élni fogtok,

20. Azon a napon megtudjátok majd, hogy én az én Atyámban vagyok és ti énbennem és én tibennetek. 21. Aki tudja az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám; én is szeretni fogom azt és kijelentem magamat neki. 22. Szólt neki Júdás, — nem az Iskáriótes —: Uram, hogyan van az, hogy nekünk akarod kijelenteni magadat és nem a világnak? 23. És Jézus így felelt neki: Ha valaki szeret engem, az én beszédemet megtartja és az én Atyám szeretni fogja őt, és hozzá megyünk és nála otthonunk lesz. 24. Aki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet. És az a beszéd, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki elküldött engem. 25. Ezeket beszéltem nektek, amíg veletek voltam. 26. A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya; ez mindenre megtanít majd titeket és eszetekbe juttatja mindazt, amit mondtam nektek. 27. Békességet hagyok nektek; az én békességemet adom nektek; nem úgy adom én nektek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek és ne féljen. 28. Hallottátok, hogy én azt mondtam nektek: elmegyek és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy elmegyek az Atyához, — mert az én Atyám nagyobb énnálam. 29. És ezt most mondtam meg nektek, mi előtt meglenne, hogy amikor majd meglesz, higgyetek. 30. Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme; de én felettem nincsen semmi hatalma, 31. Hogy azonban megtudja a világ, hogy én szeretem az Atyát és úgy cselekszem, amint az én Atyám parancsolta nekem: keljetek fel, menjünk el innen.