1. Mikor pedig elmúlt a szombat, a magdalai Mária, és Mária, Jakab anyja és Salóme drága keneteket vásároltak, hogy elmenjenek és megkenjék őt. 2. És korán reggel, a hét első napján a sírbolthoz mentek napkeltekor. 3. És azt mondták egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt szájáról? 4. És amikor odatekintettek, látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig igen nagy volt. 5. És bemenve a sírboltba, láttak egy fehér ruhába öltözött ifjút ülni jobb felől, és megrémültek. 6. Az pedig így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek; feltámadott, nincsen itt. Íme a hely, ahová őt helyezték. 7. De menjetek el, mondjátok meg tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott majd meglátjátok őt, amint megmondta nektek. 8. És kijöttek és elfutottak a sírbolttól, mert félelem és remegés fogta el őket, úgyhogy senkinek sem szóltak semmit, mert féltek. 9. Mikor pedig a hét első napján korán reggel feltámadott, megjelent először magdalai Máriának, akiből hét ördögöt űzött volt ki. 10. Ez elment és hírül adta a történteket azoknak, akik vele voltak és most keseregtek és sírtak. 11. Azok pedig, mikor hallották, hogy él és Mária látta, nem hitték el. 12. Ezután pedig kettőnek jelent meg közülük más alakban, útközben, mikor a vidékre mentek. 13. Ezek is elmentek és hírül adták a többieknek. De azoknak sem hittek. 14. Későbben, mikor asztalnál ültek, megjelent magának a tizenegynek és szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt. 15. És így szólt hozzájuk: Menjetek e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. 16. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik. 17. Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólanak, 18. kígyókat vesznek kezükbe és ha valami halálost isznak, semmiképpen sem árt nekik; ha betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak. 19. Miután pedig az Úr Jézus szólott nekik, felvitetett a mennybe és az Isten jobbjára ült.

20. Azok pedig elmentek, mindenütt hirdették az igét, és az Úr együtt munkálkodott velük és megerősítette az igét azokkal a jelekkel, amelyek kísérték azt.