1 Ezután így szólt: »Vágj magadnak két ugyanolyan kőtáblát, mint az elsők voltak, hogy rájuk írhassam azokat az igéket, amelyek azokon a táblákon voltak, amelyeket összetörtél! 2 Reggelre légy készen, hogy akkor mindjárt feljöhess a Sínai hegyére, és állj elém ott a hegy tetején. 3 Senki se jöjjön fel veled, és senkit se lehessen látni az egész hegyen, se marha, se juh ne legeljen arrafelé!« 4 Vágott tehát két ugyanolyan kőtáblát, mint az előbbiek voltak, aztán felkelt az éjszakából, és fölment a Sínai hegyére, amint az Úr parancsolta neki. A két kőtáblát felvitte magával. 5 Amikor aztán az Úr leszállt a felhőben, Mózes odaállt mellé, és kiáltotta az Úr nevét. 6 Amíg az Úr elvonult előtte, azt mondta: »Uralkodó Úr, irgalmas és kegyes Isten, hosszan tűrő, nagy könyörületességű és hűségű, 7 te irgalmasságot gyakorolsz ezer nemzedéken át, megbocsátasz gonoszságot, vétket és bűnt. Előtted azonban semmi sem marad büntetlen, mert megtorlod az apák gonoszságát gyermekeiken, unokáikon, harmadik és negyedik nemzedékükön!« 8 Ekkor Mózes sietve leborult a földre, meghajtotta magát, 9 és így szólt: »Ha kegyelmet találtam színed előtt, Uram, kérlek, járj velünk! Bár keménynyakú ez a nép, bocsásd meg gonoszságainkat és bűneinket, és fogadj tulajdonoddá minket!« 10 Az Úr azt felelte: »Megkötöm a szövetséget: mindenki láttára olyan jeleket fogok művelni, amilyeneket még nem láttak a földön semmiféle népnél, hogy lássa ez a nép, amely között vagy, az Úr rettenetes tetteit, amelyeket cselekedni fogok. 11 Vigyázz azonban mindarra, amit ma parancsolok neked! Én magam fogom kiűzni előled az amoritákat, a kánaániakat, a hetitákat, a perizitákat, a hivvitákat és a jebuzitákat. 12 Őrizkedj tehát attól, hogy valaha is barátságra lépj annak a földnek a lakosaival, mert az romlásodra lenne. 13 Ehelyett rontsd le oltáraikat, törd össze emlékoszlopaikat, és vágd ki berkeiket. 14 Ne imádj más istent, mert féltékenynek nevezik az Urat, féltékeny Isten ő!

15 Ne köss szövetséget annak a földnek a lakóival, hogy amikor isteneikkel paráználkodnak, és bálványaiknak áldoznak, meg ne hívjanak téged, hogy egyél áldozataikból. 16 Feleséget se végy lányaik közül fiaidnak, hogy amikor azok paráználkodnak, isteneikkel paráznává ne tegyék fiaidat. 17 Öntött isteneket ne készíts magadnak! 18 Tartsd meg a kovásztalanok ünnepét! Hét napon át egyél kovásztalant, amint megparancsoltam neked, abíb havának idején, mert a tavaszi idő hónapjában jöttél ki Egyiptomból. 19 Minden hím, amely méhet nyit, az enyém legyen! Az állatok közül minden elsőszülött, akár marha, akár aprójószág, az enyém legyen. 20 Szamarad elsőszülöttjét váltsd meg egy juhon. Ha nem adsz érte váltságot, meg kell ölni. Fiaid közül az elsőszülöttet meg kell váltanod. Ne jelenj meg üres kézzel színem előtt. 21 Hat napon dolgozzál, a hetedik napon pihentesd a szántást és az aratást! 22 Tartsd meg a hetek ünnepét, amikor búzád zsengéjét aratják, és azt az ünnepet, amikor az esztendő végén mindenedet betakarítják! 23 Esztendőnként három ízben minden férfi jelenjék meg a mindenható Úrnak, Izrael Istenének színe előtt! 24 Amikor ugyanis elűzöm majd a nemzeteket előled, bár kiterjesztem határodat, senki sem fog földedre lecsapni, amikor te felmégy, hogy megjelenj az Úr, a te Istened színe előtt, esztendőnként háromszor. 25 Ne ontsd kovász mellett áldozatom vérét, és ne maradjon reggelre semmi sem a pászka ünnep áldozatából! 26 Földed termésének zsengéjét vidd fel az Úrnak, Istenednek házába! Ne főzz kecskegidát anyja tejében!« 27 Az Úr végül azt mondta Mózesnek: »Írd fel magadnak ezeket az igéket, mert ezek alapján kötöttem szövetséget veled és Izraellel!« 28 Ő tehát ott volt az Úrnál, negyven nap és negyven éjen át. Kenyeret nem evett, vizet nem ivott, és felírta a táblákra a szövetség tíz igéjét. 29 Amikor aztán Mózes leszállt a Sínai hegyéről, kezében a bizonyság két táblájával, nem tudta, hogy ragyog az arca az Úrral való beszélgetés miatt. 30 Áron és Izrael fiai azonban meglátták, hogy sugárzik Mózes arca, ezért féltek a közelébe menni. 31 Ő azonban hívta őket. Erre Áron is, a gyülekezet fejedelmei is odamentek hozzá. Miután velük már beszélt,