Ezek után mintha nagy sokaság hangját hallottam volna az égben: »Alleluja! Üdv, dicsőség és hatalom a mi Istenünknek, 2 mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, mert ítéletet mondott a nagy parázna asszony fölött, aki paráznaságával megrontotta a földet, és számon kérte szolgáinak vérét a kezéből!« 3 Azután pedig ezt mondták: »Alleluja! És a füstje felszáll örökkön-örökké!« 4 Ekkor a huszonnégy vén és a négy élőlény arcra borult, és imádták a trónján ülő Istent: »Ámen! Alleluja!« 5 A trón felől pedig egy hang szólt: »Mondjatok dicséretet Istenünknek mindnyájan, ti szolgái, és akik őt félitek, kicsinyek és nagyok!« 6 Aztán mintha nagy sereg hangját hallottam volna, olyat, mint a nagy vizek zúgása, és mint a nagy mennydörgés: »Alleluja! Mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható! 7 Örvendezzünk és vigadjunk, és adjuk meg neki a dicsőséget, mert eljött a Bárány menyegzője és a jegyese felkészült! 8 Megadatott neki, hogy ragyogó és fehér gyolcsba öltözzék; a gyolcs ugyanis a szentek igaz cselekedetei.« 9 Ekkor így szólt hozzám: »Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzős lakomájára!« Majd ezt mondta nekem: »Ezek Isten igaz igéi.« 10 Ekkor a lábához borultam, hogy imádjam őt, de ő így szólt hozzám: »Vigyázz, ne tedd ezt, mert a te szolgatársad vagyok, és testvéreidé, akiknél Jézus tanúságtétele van. Istent imádd, mert Jézus tanúságtétele a prófétálás lelke.« 11 Ekkor láttam a megnyílt eget, és íme, egy fehér ló, és aki azon ült, annak Hűséges és Igaz volt a neve, és igazságosan ítél és harcol. 12 A szeme pedig olyan, mint a tűz lángja, és a fején számos korona. Olyan név van rá írva, amelyet rajta kívül senki sem ismer. 13 Vértől ázott ruhába volt öltözve, és ez a neve: Isten Igéje. 14 Az égi seregek követték őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve. 15 Szájából kétélű kard nyúlt ki, hogy azzal verje meg a nemzeteket. Ő fogja kormányozni őket vasvesszővel, és ő tapossa a mindenható Isten bosszuló haragjának szőlőprését.

16 A ruhája és ágyéka fölé ez van írva: Királyok Királya és uralkodók Ura! 17 Aztán láttam egy angyalt a napban állni, aki hangosan így kiáltott minden madárnak, amely az ég zenitjén repül: »Jöjjetek és gyűljetek egybe Isten nagy lakomájára, 18 hogy királyok húsát egyétek, és vezérek húsát, és erősek húsát, és lovak húsát, és azokét, akik rajtuk ülnek, és valamennyi szabad embernek és szolgának és kicsinynek és nagynak a húsát!« 19 Láttam, hogy a vadállat és a föld királyai és a seregeik egybegyűltek, hogy harcra keljenek a lovon ülővel és seregével. 20 De a fenevad fogságba esett, és vele együtt az álpróféta, aki a jeleket művelte a színe előtt, amelyekkel elcsábította azokat, akik fölvették a fenevad bélyegét, és akik imádták a képmását. Ezt a kettőt elevenen a kénkővel égő tüzes tóba vetették. 21 A többieket pedig megölte a lovon ülő kardja, amely a szájából áll ki. A madarak mind jóllaktak a húsukból.