1 Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, mégpedig a fáraó leányán kívül a moábiták, ammoniták, edomiták, szidónbeliek és hitteusok leányait, 2 Olyan népek közül, akik felől azt mondotta az Úr az Izrael fiainak: Ne menjetek hozzájuk, és őket se engedjétek magatokhoz jönni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel. 3 Voltak néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét. 4 És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgyhogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, amint az ő atyjának, Dávidnak szíve. 5 Mert Salamon követi vala Astóretet, a szidónbeliek istenét, és Milkómot, az ammoniták utálatos bálványát. 6 És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja. 7 Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a moábiták utálatos bálványának a hegyen, amely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai utálatos bálványának. 8 És ekképpen cselekedék Salamon mind az ő idegen feleségeivel, akik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak. 9 Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izrael Istenétől, aki megjelent néki kétszer is, 10 És azt parancsolta néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatját. 11 Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendeléseimet, amelyeket parancsoltam néked: elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a te szolgádnak. 12 Mindazáltal míg élsz, nem cselekszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt. 13 De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, amelyet magamnak választottam. 14 És ellenséget támaszta az Úr Salamonra, az edómbeli Hadádot, aki az edómbeli királyi ágból való volt.

15 Mert mikor Dávid az edomiták ellen ment, és Joáb, a sereg fővezére elment a megöletteknek temetésére, és levágott minden férfiút Edómban, 16 Mert hat hónapig volt ott Joáb az egész Izraellel,míg minden férfiút ki nem vesztett Edómban. 17 Akkor szaladott el Hadád és vele együtt valami edomiták az ő atyjának szolgái közül ővele, bemenvén Egyiptomba. Hadád pedig akkor még kis gyermek volt. 18 Kik felkelvén Midiánból, menének Páránba, és melléjük vévén a páránbeli férfiak közül, bemenének Egyiptomba a fáraóhoz, az egyiptombeli királyhoz, aki házat ada néki, és ételt, italt szolgáltata néki, és jószágot is ada néki. 19 Igen kedvében lőn azért Hadád a fáraónak, úgyannyira, hogy feleségül adá néki az ő feleségének húgát, Táfnes királyasszonynak húgát. 20 És a Táfnes húga szülé néki Génubátot, az ő fiát, és elválasztá azt Táfnes a fáraó házában, és Génubát ott volt a fáraó házában, a fáraó fiai között. 21 Mikor pedig Hadád meghallotta Egyiptomban, hogy Dávid elaludt az ő atyáival, és hogy Joáb is, a seregnek fővezére, meghalt, monda Hadád a fáraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én földembe. 22 És felele néki a fáraó: Mi nélkül szűkölködöl énnálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? Felele az: Semmi nélkül nem szűkölködöm, de kérlek bocsáss el engem. 23 És támaszta az Isten néki más ellenséget is, Rézont, az Eljada fiát, aki elfutott Hadadézertől, a sóbabeli királytól, az ő urától. 24 És hadakozó férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő volt a sereg hadnagya, mikor megölé őket Dávid; azután Damaszkuszba menvén ott lakának, és uralkodának Damaszkuszban. 25 És ellensége volt Izraelnek Salamonnak egész életében, a nyomorúságon kívül, amelyet Hadád szerze, és gyűlölte Izraelt, és uralkodott Szíriában. 26 Azután a Seredából való Jeroboám, az efrateus Nébát fia, akinek anyja Sérua, egy özvegyasszony volt, a Salamon szolgája emelte fel kezét a király ellen. 27 Annak pedig, amiért felemelte kezét a király ellen, ez volt az oka: Mikor Salamon megépítette Millót, és berakatta az ő atyjának, a Dávid városának romlását;