1 Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről leszállani, egybegyűlt a nép Áron ellen és mondá néki: Kelj fel, csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak; mert nem tudjuk mint lőn dolga ama férfiúnak, Mózesnek, aki minket Egyiptom földjéből kihozott. 2 És monda nékik Áron: Szedjétek le az aranyfüggőket, amelyek feleségeitek, fiaitok és leányaitok fülein vannak, és hozzátok hozzám. 3 Leszedé azért mind az egész nép az aranyfüggőket füleiről, és elvitték Áronhoz. 4 És elvevé kezükből, és alakítá azt vésővel; így csinála abból öntött borjút. És szóltak: Ezek a te isteneid Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről. 5 Mikor látta ezt Áron, oltárt építe az előtt, és kiálta Áron, mondván: Holnap az Úrnak ünnepe lesz! 6 Felkelvén azért másnapon jó reggel, áldozának égőáldozattal és hálaáldozattal is; azután leüle a nép enni és inni; azután felkelének játszani. 7 Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj, menj alá; mert megromlott a te néped, amelyet kihoztál Egyiptom földjéből. 8 Hamar letértek az útról, amelyet parancsoltam nékik, borjúképet öntöttek maguknak, azt tisztelik és annak áldoznak, és azt mondják: Ezek a te isteneid Izrael, kik téged kihoztak Egyiptom földjéből. 9 Monda ismét az Úr Mózesnek: Látom ezt a népet, bizony keménynyakú nép. 10 Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenük, és töröljem el őket: Téged azonban nagy néppé teszlek. 11 De Mózes esedezék az Úrnak, az ő Istenének színe előtt, mondván: Miért gerjedne Uram a Te haragod néped ellen, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Egyiptom földjéről? 12 Miért mondanák az egyiptomiak, mondván: Vesztükre vitte ki őket, hogy elveszítse a hegyek között, és eltörölje őket a föld színéről? Múljék el a Te haragod tüze, és hagyd abba azt a néped ellen való veszedelmet. 13 Emlékezz meg Ábrahámról, Izsákról és Izraelről, a Te szolgáidról, kiknek megesküdtél Temagadra, mondván nékik: Megsokasítom a ti magotokat mint az égnek csillagait; és azt az egész földet, amelyről szóltam, a ti magotoknak adom, és örökségül bírják azt örökké.

14 És abbanhagyá az Úr azt a veszedelmet, melyet az Ő népére akart bocsátani. 15 Megfordula azért és megindula Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két táblája; mindkét oldalukon beírt táblák, mind egy felől, mind más felől beírva. 16 A táblák pedig Isten kezének csinálmányai voltak, az írás is Isten írása volt, kimetszve a táblákra. 17 Józsué pedig hallván a nép rivalgását, monda Mózesek: harckiáltás van a táborban. 18 Az pedig felele: Nem diadalmasoknak, sem legyőzötteknek kiáltása ez, éneklés hangját hallom én. 19 És mikor közeledett volna a táborhoz, látá a borjút és a táncolást, és felgerjede Mózesnek haragja, és elveté kezéből a táblákat, és összetöré azokat a hegy alatt. 20 Azután fogá a borjút, amelyet csináltak, tűzben megégeté, és apróra töré míg nem porrá lett, és a vízbe hintvén, itatá azt az Izrael fiaival. 21 És monda Mózes Áronnak: Mit tett néked e nép, hogy ilyen nagy bűnbe keverted? 22 Felele Áron: Ne gerjedjen fel uram haragja: ismered e népet, hogy gonosz. 23 Mert azt mondták nékem: Csinálj nékünk isteneket, akik előttünk járjanak; mert ama férfiúnak Mózesnek, ki minket Egyiptom földjéről kihozott, nem tudjuk mint lőn dolga. 24 Én pedig felelék: Kinek van aranya? Szedjétek le; és nékem ideadák, én pedig a tűzbe vetettem, és e borjú formáltaték. 25 És látván Mózes, hogy a nép megvadula, mert Áron megvadította őket ellenségeik csúfjára, 26 Megálla Mózes a tábor kapujában, és monda: aki az Úré, ide hozzám! És gyűlének őhozzá mind a Lévi fiai. 27 És szóla nékik: Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Kössön mindenitek kardot az oldalára,menjetek által és vissza a táboron, egyik kaputól amásik kapuig, és ki-ki ölje meg az ő atyafiát, barátját és rokonságát. 28 A Lévi fiai pedig a Mózes beszéde szerint cselekedének, és elhulla azon a napon a népből mintegy háromezer férfiú. 29 És mondá Mózes: Ma szenteljétek kezeiteket az Úrnak, ki-ki az ő fia és atyafia ellen, hogy áldása szálljon ma reátok. 30 És másnap monda Mózes a népnek: Nagy bűnt követtetek el, most azért felmegyek az Úrhoz, talán kegyelmet nyerhetek a ti bűneiteknek.