1 És fogta Kórah, Jichár fia, ki Lévi fiának, Kehátnak fia volt; továbbá Dátán és Abirám, Eliáb fiai és Ón, Pelet fia, a Rúben fiai, 2 és felkeltek Mózes előtt, velük kétszáz és ötven férfi Izráel fiai közül, közönségfejedelmei, gyülekezet hivatalosai, neves férfiak; 3 és összegyülekeztek Mózes ellen és Áron ellen, és azt mondták nekik: Elég volt! Mert az egész közönség, mindnyájan szentek, és közöttük van az Úr; hát miért emelitek magatokat az Úr gyülekezete fölé? 4 Mikor Mózes meghallotta, arcra esett, 5 és így szólt Kórahhoz és az ő egész közönségéhez, mondván: Reggel majd megismerteti az Úr, aki az övé és aki szent, és közel ereszti magához; azaz akit kiválaszt, azt ereszti közel magához. 6 Ezt cselekedjétek: vegyetek magatokhoz serpenyőket, Kórah és egész közönsége, 7 és tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rájuk füstölőszert az Úr előtt holnap, és akkor akit az Úr választ, az legyen a szent: elég nektek, Lévi fiai? 8 Továbbá azt mondta Mózes Kórahnak: Hallgassatok csak Lévi fiai! 9 Nem elég nektek, hogy Izráel Istene elválasztott titeket Izráel közönségétől, közel eresztvén benneteket magához: hogy végezzétek az Úr sátorában való munkát, és hogy álljatok a közönség előtt annak szolgálatában? 10 Mert közel eresztett téged és minden testvéredet, a Lévi fiait veled: tehát papságra is törekesztek? 11 Ezért te és egész közönséged azok vagytok, akik az Úr ellen gyülekeztek össze; mert micsoda Áron, hogy őellene morogjatok? 12 Ekkor elküldött Mózes, hogy hívjátok Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait; de azok azt mondták: Nem megyünk fel. 13 Nem elég, hogy felhoztál minket egy tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj bennünket a sivatagban; hanem uralkodóvá is fel akarod magadat tolni felettünk? 14 Ugyancsak tejjel és mézzel folyó országba hoztál be bennünket, és adtál nekünk örökségül mezőt és szőlőt. Talán elvakíthatod ezeket az embereket? Nem megyünk fel. 15 Erre nagyon megharagudott Mózes és azt mondta az Úrnak: Ne fordulj áldozatuk felé! Egy szamarat el nem vettem tőlük, és rosszat eggyel sem tettem közülük.

16 Ezután azt mondta Mózes Kórahnak: Te és egész közönséged legyetek az Úr előtt holnap; te meg ők és Áron. 17 És vegye ki-ki a maga serpenyőjét, és tegyetek rájuk füstölőszert, és ajánljátok fel az Úr előtt, ki-ki a maga serpenyőjét, kétszáz és ötven serpenyőt; te és Áron is, ki-ki a maga serpenyőjét. 18 Vette tehát ki-ki a maga serpenyőjét, és tettek rájuk tüzet, és raktak rájuk füstölőszert; és felálltak a gyülekezet sátorának ajtónyílásánál, Mózes is Áronnal. 19 És mikor Kórah összegyűjtötte köréjük az egész közönséget a gyülekezet sátorának ajtónyílásához; megjelent az Úr dicsősége az egész közönség előtt. 20 És szólt az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván: 21 Váljatok ki ebből a közönségből; hadd pusztítom el őket egy pillanat alatt. 22 Azok arcra estek és azt mondták: Isten, minden test lelkének Istene: egy ember esik bűnbe és az egész közönségre haragszol-e? 23 Erre szólt az Úr Mózesnek, mondván: 24 Szólj a közönségnek, mondván: Távozzatok el (Kórah) Dátán és Abirám hajlékának környékéről. 25 És felkelt Mózes és elment Dátánhoz és Abirámhoz; és utánamentek Izráel vénei. 26 És szólt a közönségnek, mondván: Távozzatok el, kérlek, ezeknek az istentelen embereknek a sátorai mellől, és hozzá ne érjetek semmihez, ami az övék; hogy el ne vesszetek minden ő bűneikben. 27 És eltávoztak (Kórah) Dátán és Abirám hajlékai mellől körös-körül; Dátán pedig és Abirám kimentek, megállva sátoraik ajtónyílásában feleségeikkel, fiaikkal és kicsinyeikkel. 28 Akkor azt mondta Mózes: Erről tudjátok meg, hogy az Úr küldött engem mindezeket a cselekedeteket véghezvinni; hogy nem magamtól: 29 ha ezek olyan halállal halnak meg, mint minden ember, és az a végzet telik be rajtuk, ami minden emberen; nem az Úr küldött engem: 30 de ha olyat tesz az Úr, ami még nem volt, és megnyitja a föld a száját és elnyeli őket és mindenüket, amijük van, és elevenen szállnak le az alvilágba: akkor tudjátok meg, hogy megvetették ezek az emberek az Urat. 31 És történt, hogy amint elvégezte mindezen szavak szólását: meghasadt a föld alattuk. 32 Hát megnyitotta a föld a száját, és elnyelte őket és házaikat (és minden embert, aki Kórahhoz tartozott és minden vagyont).