1 Mindazt a parancsolatot, melyet én parancsolok neked ma, megtartsátok, megcselekedvén avégre, hogy éljetek, sokasodjatok, és bemenjetek és birtokba vegyétek azt az országot, melyről megesküdött az Úr atyáitoknak. 2 És jusson eszedbe az az egész út, amelyen vezet téged az Úr, a te Istened, már negyven éve a sivatagban; hogy megalázzon téged azért, hogy próbára tegyen téged, hogy megtudja, mi van a szívedben, meg fogod-e tartani parancsolatait vagy nem. 3 Tehát megalázott téged és éheztetett téged, aztán enned adta a mannát, amit te nem ismertél, sem atyáid nem ismertek; hogy tudomásodra hozza, hogy nem csak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal, ami az Úr száján kijön, élni kell az embernek. 4 Ruhád nem kopott le rólad, és lábad nem dagadt meg; immár negyven esztendeje. 5 Ismerd el tehát szívedben; hogy mint férfi neveli fiát, úgy nevel téged az Úr, a te Istened; 6 és tartsd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatát; járván az ő útain és félvén őt. 7 Mert az Úr, a te Istened, szép országba visz be téged; hegyen-völgyön felfakadó vízpatakok, források és mélységek országába. 8 Búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma országába; olajfa és méz országába. 9 Oly országba, ahol nem szegénységben eszel kenyeret, ahol nem szűkölködsz semmiben; oly országban, melynek köve vas, és hegyeiből rezet vágsz. 10 És ha eszel és megelégszel; akkor áldjad az Urat, a te Istenedet azért a szép országért, melyet neked adott. 11 Vigyázz magadra, el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről; meg nem tartván parancsolatait, ítéleteit és törvényeit, melyeket én parancsolok néked ma. 12 Hogy mikor eszel és megelégszel; jó házakat építesz és laksz; 13 marhád és juhod megsokasodik, ezüst és arany sok lesz nálad; és minden vagyonod sok lesz: 14 akkor fel ne fuvalkodjék szíved; és el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről, aki kihozott téged Egyiptom országából, a rabszolgaházból. 15 Aki vezetett téged a nagy és félelmetes sivatagban tüzes kígyók és skorpiók közt, és víztelen szomjú földön; aki vizet fakasztott neked a kovakő sziklából.

16 Aki mannát adott enned a sivatagban, amit nem ismertek atyáid; hogy megalázzon téged azért, hogy próbára tegyen téged, hogy jól tegyen veled azután. 17 És azt ne mondd szívedben: Az én erőm és kezem hatalma cselekedte nekem ezt a hatalmas dolgot. 18 Hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, hogy ő az, aki neked erőt adott hatalmas dolgot cselekedni azért, hogy fenntartsa szövetségét, melyre megesküdött atyáidnak, mint a mai nap van. 19 Ha pedig elfelejtkezvén elfelejtkezel az Úrról, a te Istenedről, és más istenek után jársz, és azoknak szolgálsz és leborulsz előttök; bizonyságot teszek ellenetek ma, hogy elveszvén elvesztek. 20 Mint azok a nemzetek, amelyeket az Úr elveszít előletek, úgy vesztek el annak következtében, hogy nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára.