1 Atyámfiai, ha rajta kapatik is egy ember valami botláson, ti, akik lelkiek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelídségnek lelkével; vigyázván magadra, hogy te is meg ne kísértessél. 2 Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét. 3 Mert ha valaki azt véli, hogy ő valami, holott semmi, önmagát csalja meg. 4 Minden ember pedig az ő maga cselekedeteit vizsgálja meg, és akkor csak önmagában lesz neki a dicsekedni valója, és nem a másikban, 5 mert mindenik a saját terhét fogja hordozni. 6 Aki pedig az igére taníttatik, részesítse minden javaiban azt, aki őt tanítja. 7 Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg: mert amit az ember vet, azt aratja is. 8 Mert aki az ő testébe vet, a testből arat romlást; aki pedig a lélekbe vet, a lélekből arat örök életet. 9 A jócselekvésben pedig meg ne restüljünk; mert a maga idejében aratunk, ha el nem ernyedünk. 10 Azért tehát, míg időnk van, cselekedjük a jót mindenkivel, kiváltképpen pedig a mi hitünknek cselédeivel. 11 Lássátok, milyen nagy betűkkel írtam nektek az én kezemmel! 12 Akik testi dolgokban keresnek tetszést, azok kényszerítenek titeket a körülmetélkedésre, csak hogy a Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket. 13 Mert maguk a körülmetélkedettek sem tartják meg a törvényt; hanem azért akarják, hogy ti körülmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedjenek. 14 Tőlem pedig távol legyen, hogy dicsekedjem, ha nem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében; ki által nekem a világ megfeszíttetett, s én is a világnak. 15 Mert a Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség, hanem az új teremtés. 16 És akik e szabály szerint járnak, békesség azokra és könyörület, és az Isten Izráelére. 17 Ezután senki nekem terhemre ne legyen; mert én az Úr Jézus bélyegeit hordozom az én testemben. 18 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel, atyámfiai! Ámen.