1 Mondott pedig nekik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni, 2 mondván: Volt egy bíró egy városban, aki Istent nem félt és embert nem becsült. 3 Volt pedig egy özvegyasszony abban a városban, és az eljárt hozzá, mondván: Tégy igazat nekem ellenségemmel szemben. 4 És nem akart egy ideig, de azután azt mondta magában: Ha Istent nem félek és embert nem becsülök is, 5 mégis mivel nekem alkalmatlankodik ez az özvegyasszony, igazat teszek neki, nehogy végül idejöjjön és szemem közé csapjon. 6 Azt mondta pedig az Úr: Halljátok, mit mond a hamis bíró! 7 Hát az Isten nem tesz igazat az ő választottainak, akik nappal és éjjel hozzá kiáltanak, és hosszútűrő lesz velük szemben? 8 Mondom nektek, igazat tesz nekik hamar. Hanem az Embernek Fia, mikor eljön, vajon megtalálja-e a hitet a földön? 9 Mondta pedig, tudniillik némelyeknek, akik elhitték magukat, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot. 10 Két ember ment fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő. 11 A farizeus megállván magában így imádkozott: Oh Isten, hálákat adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, ragadozók, hamisak, házasságtörők, vagy mint ez a vámszedő is. 12 Böjtölök kétszer egy héten, megadom a tizedet mindenből, amit keresek. 13 És a vámszedő távol megállván, még szemeit sem akarta égre emelni; hanem verte a mellét, mondván: Oh Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek! 14 Mondom nektek, ez megigazulva ment alá házához, inkább mint amaz. Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik; aki pedig megalázta magát, felmagasztaltatik. 15 De odavitték hozzá a kisdedeket is, hogy illesse azokat; a tanítványok pedig meglátván dorgálták őket. 16 De Jézus magához híván őket azt mondta: Engedjétek a gyermekeket hozzám jönni, és ne tiltsátok őket; mert az ilyeneké az Isten országa. 17 Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja Isten országát, mint gyermek, semmiképp be nem megy abba. 18 És megkérdezte őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy örökéletet örököljek?

19 Jézus pedig azt mondta neki: Mit mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. 20 A parancsolatokat tudod: Ne légy házasságtörő; ne ölj; ne lopj; ne tégy hamis tanúságot; tiszteld atyádat és anyádat. 21 Az pedig azt mondta: Ezeket mind megtartottam ifjúságomtól fogva. 22 Hallván pedig ezeket Jézus, azt mondta neki: Még egy hiány van benned: mindenedet, amid van, add el és oszd ki a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem. 23 Az pedig ezeket hallván, igen szomorú lett; mert nagyon gazdag volt. 24 Látván pedig Jézus, hogy nagyon szomorú lett, azt mondta: Mily nehezen mennek be az Isten országába a vagyonosok! 25 Mert könnyebb tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bemenni. 26 Azt mondták erre, akik hallották: És ki üdvözülhet? 27 Ő pedig azt mondta: Ami embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél. 28 Péter pedig azt mondta: Íme mi mindent elhagytunk, és követtünk téged. 29 Mire ő azt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyott házat, vagy szülőket, vagy testvéreket, vagy feleséget, vagy gyermekeket az Isten országáért, 30 hogy sokszorta többet ne kapna ebben az időben, az eljövendő világban pedig örök életet. 31 Maga mellé vévén pedig a tizenkettőt, azt mondta nekik: Íme felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden, amit a próféták megírtak az Embernek Fia felől. 32 Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik és meggyaláztatik és megköpdöstetik, 33 és megostorozván megölik őt; és harmadnapon feltámad. 34 És ők ezekből semmit nem értettek, és ez a beszéd el volt rejtve előttük, és nem fogták fel a mondottakat. 35 Történt pedig, hogy amint Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett koldulva; 36 hallván pedig, hogy sokaság megy el mellette, tudakozódott, hogy mi az? 37 Megmondták hát neki, hogy a názáreti Jézus megy el arra. 38 És felkiáltott, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! 39 És akik elöl mentek, dorgálták őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiáltott: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! 40 Megállván pedig Jézus, parancsolta, hogy vigyék hozzá; mikor pedig közel ért, megkérdezte őt,