1 No halljátok meg, amit az Úr mond. Kelj fel, perelj a hegyekkel együtt, és hallják meg a halmok hangodat! 2 Halljátok meg, hegyek, az Úr perét, és figyeljetek, föld alapjai! Mert pere van az Úrnak népével, és vitázik Izráellel: 3 Népem, mit cselekedtem veled, és mivel fárasztottalak? Felelj nekem. 4 Mert felhoztalak Egyiptom földjéről, és a rabszolgaházból megváltottalak; és elküldöttem előtted Mózest, Áront és Mirjámot. 5 Népem, ó jusson eszedbe, mit tanácsolt Bálák, Móáb királya, és mit felelt neki Beór fia, Bálám; Sittimtől Gilgálig, hogy megismerd az Úr igazságát. 6 Mivel menjek az Úr elébe; hajoljak meg a magasság Istenének? Égőáldozatokkal menjek-e elébe, borjúkkal, egyévesekkel? 7 Kedvét leli-e az Úr ezer kosban, tízezer olajpatakokban; adjam-e elsőszülöttemet bűnömért, méhem gyümölcsét lelkem vétkéért? 8 Megmondatott nekem, ó ember, mi jó, és mit kíván az Úr tőled: csak a jogot tenni, kegyelmet szeretni, és alázatosan járni Isteneddel! 9 Hallga! az Úr kiált a városnak, és jószerencsét lát neved;halljátok, néptörzs, mint rendeli még azt. 10 Vannak-e hitetlen házban hitetlen kincsek, és átkozott, sovány efa? 11 Tiszta lehetek-e hitetlenség mérlegével és hamis súlyok erszényével? 12 Mert gazdagjai tele vannak erőszakkal, és lakosai hazugságot beszélnek, és nyelvük csalárdság szájukban. 13 Én is azért elkezdtelek téged verni, pusztítván bűneidért: 14 te eszel, de jól nem lakol, és éhséged benned lesz; és félreteszel, de meg nem mentesz, és amit megmentesz, a kardnak adom. 15 Te vetsz, de nem te aratsz, te sajtolsz olajat, de nem te kenekedel olajjal, és mustot, de nem iszol bort. 16 És azért kellett megtartani Omri törvényeit és Áháb házának mindenféle cselekedeteit, és azért jártatok az ő tanácsaikban: hogy pusztasággá tegyelek téged [és lakosait csúfsággá], és népem gyalázatát hordozzátok.