1. Kövessetek engem, ahogy én is követem Krisztust. 2. De azért dicsérlek testvérek, hogy mindenben megemlékeztek énrólam és hogy híven megtartjátok a veletek közlött utasításokat. 3. Azt azonban tudtotokra kell adnom, hogy a férfi feje Krisztus, az asszony feje a férfi, a Krisztus feje pedig az Isten. 4. Amely férfi fedett fővel imádkozik, vagy prófétál, csúffá teszi fejét. 5. Amelyik asszony ellenben befedetlen fővel imádkozik, vagy prófétál, szintén csúffá teszi fejét, mert épp olyan, mintha nyírott hajú volna. 6. Azért, ha az asszony nem fedi be fejét, nyiratkozzék is meg. Ha pedig a nyírt fő, vagy beretválkozás csúfság az asszonynak, fedje be a fejét. 7. De a férfiúnak nem kell fejét befednie, mert ő az Istennek a képe s dicsősége; az asszony ellenben a férfinak a dicsősége. 8. Mert nem a férfi való az asszonyból, hanem az asszony való a férfiból. 9. S nem a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért. 10. Azért az asszony köteles fején viselni a férfitól való függésnek a jelét az angyalok miatt. 11. Egyébként azonban keresztyén szempontból a férfi asszony és az asszony férfi nélkül el nem képzelhető. 12. Mert amint az asszony a férfiből, szintúgy a férfi is az asszony által van s minden az Istentől. 13. Ítéljétek meg magatok, ha illik-e az asszonynak fedetlen fővel imádni az Istent? 14. Nem arra tanít-e titeket maga a természet is, hogy a nagy haj a férfinak csúfság? 15. Viszont, hogy a nagy haj az asszonynak ékesség, mert a haj ő neki fátyol gyanánt adatott. 16. De ha valakinek kedve telik a vitatkozásban, tegye; minékünk ez nem szokásunk, sem az Isten gyülekezetének. 17. Ezt már lelketekre kötvén, nem dicsérlek, hogy ti nem jó, hanem rossz végre gyülekeztek össze. 18. Először is úgy hallom, hogy mikor összegyűltök a gyülekezetben, pártokra szakadtok és ezt részben el is hiszem. 19. Mert szükséges, hogy pártok is legyenek köztetek, hogy a kipróbált jellemek ismeretesek legyenek a körötökben. 20. De mikor ti közös célból gyülekeztek össze, nem úrvacsorát tartotok.

21. Mert ha étkezésre kerül a sor, mindenki a maga vacsoráját veszi elő s az egyik éhezik, a másik meg dőzsöl. 22. Hát nem tudtok enni-inni odahaza? Vagy az Isten gyülekezetét megvetve, azokra akartok rápirítani, akik üres kézzel jöttek? Vajh mit is mondjak néktek? Talán dicsérjelek? Ebben nem dicsérlek. 23. Én az Úrtól tudom, amit tinéktek is tudtotokra adtam, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, kezébe vette a kenyeret 24. s hálát adván, megtörte, s azt mondta: Vegyétek! Egyétek! Ez az én testem, amely tiértetek megtöretik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. 25. Hasonlóképpen, a vacsora után, a poharat is vette és azt mondta: Ez a pohár új szövetség az én véremben! Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok, az én emlékezetemre. 26. És mikor e kenyeret eszitek, s e poharat isszátok, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg visszatér. 27. Azért, aki méltatlanul eszi az Úrnak kenyerét vagy issza poharát, vétkezik az Úrnak teste s vére ellen. 28. Próbálja meg tehát minden ember magát és úgy egyék a kenyérből és úgy igyék a pohárból. 29. Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivel nem tesz különbséget az Úrnak testével. 30. Ezért van köztetek oly sok gyengélkedő s beteg, ezért hunytak el számosan. 31. Ha megítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el. 32. A mi megítéltetésünk azonban az Úr fenyítése, hogy el ne kárhozzunk a világgal együtt. 33. Azért kedves testvéreim, mikor enni jöttök össze, várjátok meg egymást. 34. S ha valaki éhes, egyék odahaza, hogy ti ne gyűljetek egybe ítéletre. Egyebekről akkor rendelkezem, ha majd elmegyek hozzátok.