1. Eztán az Úr kijelölt más hetven tanítványt is és elküldte kettesével őket ama városokba és helyekre, ahová ö menni szándékozott, 2. és ezt mondta nékik: Az aratni való bizony sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásba. 3. Induljatok! Bárányokként bocsátalak a farkasok közé. 4. Ne vigyetek magatokkal erszényt, se táskát, se sarut s ne köszöntsetek senkit útközben. 5. Ha valamely házba bementek, első szavatok ez legyen: Békesség e háznak! 6. S ha annak lakója a békesség fia; rászáll arra a ti békességtek, ha nem, visszaszáll az rátok. 7. S maradjatok ugyanazon házban s egyétek és igyátok meg, amivel kínálnak. Méltó a munkás a maga jutalmára. Ne járjatok házról-házra. 8. S ha bementek valamely városba s szívesen fogadnak, egyétek meg, amit élőtökbe adnak. 9. Az odavaló betegeket pedig gyógyítsátok meg és adjátok tudtukra: Közel van hozzátok az Isten országa. 10. De ha olyan városba mentek be, ahol nem látnak szívesen, ott az utcákra kiállva, adjátok tudtukra: 11. Még a várostok ránk tapadt porát is letöröljük a lábunkról! De azért ti is jegyezzétek meg jól, hogy közel van hozzátok az Isten országa! 12. Bizony mondom néktek: Sodornának könnyebb dolga lesz majd ama napon, mint annak a városnak. 13. Jaj néked Korazin! Jaj néked Betsaida! Ha Tíruszban s Szídonban történtek volna a csodák, amelyek nálatok történtek, mély gyászt Öltve, rég mégtértek volna. 14. De tűrhetőbb sorsa lesz Tírusznak s Szídonnak az ítéletkor, mint néktek. 15. És te Kapernaum, aki egészen az égig magasztaltattál fel, a pokolig levettetel! 16. Aki meghallgat titeket, engemet hallgat meg és aki megvet titeket, engemet vet meg; pedig aki engemet megvet, azt veti meg, aki engem küldött. 17. A hetven tanítvány örömmel tért vissza, mondván: Uram! Még az ördögfők is engedelmeskednek nékünk a te neved által. 18. Ő pedig azt mondta nékik: Láttam a sátánt villám módjára leesni az égből. 19. Lám! kigyó, skorpió taposó s minden ellenséges erő felett való hatalmat adtam tinéktek.

20. De ne annak örüljétek, hogy a lelkek engedelmeskednek néktek, hanem inkább annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyben. 21. Ugyanekkor mondta Jézus lelki örömében: Atyám! Mennynek, földnek Ura! Hálát adok Néked, Hogy elrejtetted ezt a bölcsek s okosak elől S megjelentetted a kisdedeknek! Igen, Atyám! Mert így tetszett néked. 22. Az én Atyám teljhatalmat adott nékem, Ki a Fiú? azt nem tudja senki, csak az Atya, Ki az Atya? azt sem tudja senki, csak a Fiú, S akinek a Fiú meg akarja jelenteni. 23. Majd a tanítványokhoz fordulva, bizalmasan azt mondotta nékik: Boldog szem, amelyik látja, amit ti láttok. 24. Bizony mondom néktek: sok próféta s király kívánta látni, amit ti láttok s nem látta és hallani, amit ti hallotok s nem hallotta. 25. Ekkor előállt egy írástudó és kísértésképp megkérdezte őt: Mester! Mit tegyek, hogy örökké éljek? 26. Ő viszont azt kérdezte tőle: Mi van írva a törvényben? Mint olvasod? 27. S az így felelt: Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erődből s teljes elmédből; felebarátodat pedig, mint magadat. 28. Erre azt mondotta néki: Helyesen feleltél! így tégy és élsz! 29. De az a maga igazságával akarván tüntetni, azt kérdezte Jézustól: S ki az én felebarátom? 30. Jézus így válaszolt: Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba menet, rablók keze közé került, akik kifosztották, jól megverték s félholtan otthagyva, távoztak. 31. Egész véletlenül egy pap ment azon az úton, de amint megpillantotta, elkerülte. 32. Szintúgy egy lévita is, mikor a tetthelyre érkezett és megpillantotta őt, elkerülte. 33. Egy samaritánus útas ellenben, amint odaért s meglátta, szívből megsajnálta. 34. Odament hozzá, bekötözte sebét s olajat és bort öntött rá. Aztán feltette barmára, elvitte a fogadóba és gondját viselte. 35. Másnap pedig, elmenőben, elővett két dénárt s odadván a fogadósnak, azt mondotta néki: Viseld gondját! Ha majd visszatérek, esetleges többi költségedet megtérítem. 36. Mit gondolsz, e három közül, ki volt a felebarátja annak a rablók kezébe esett embernek? 37. S az így felelt: Aki megkönyörült rajta Erre Jézus azt mondotta néki: Menj és te is úgy tégy!