1. Ugyanekkor hoztak hírt néki egyesek azokról a galileaiakról, akiket Pilátus áldozásuk közben öletett rakásra. 2. Jézus azt mondotta nékik: Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileaiaknál, mert ez a sors érte őket? 3. Azt mondom néktek: nem! Sőt, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonló módon vesztek el. 4. Vagy azt hiszitek talán, hogy az a tizennyolc ember, akiket a reájuk dűlt siloámi torony ölt meg bűnösebb volt Jeruzsálem többi lakosánál? 5. Azt mondom néktek: nem! Sőt, ha meg nem tértek mindnyájan hasonló módon vesztek el. 6. És elmondta nékik ezt a példázatot: Egy valaki fügefát ültetett a szőlőjében s kiment gyümölcsöt keresni rajta, de nem talált. 7. Erre így szólt a vincellérjéhez: Három esztendeje járok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán és nem találok. Vágd ki! Mit rontja itt a földet is? 8. De az így válaszolt néki: Uram! Hagyd meg még az idén. Köröskörül megkapálom és meg is trágyázom. 9. Hátha terem! Ha nem - akkor aztán vágd ki. 10. Szombatnapon egy zsinagógában tanított. 11. Volt ott egy tizennyolc év óta lelki beteg asszony is, aki annyira meggörbedt, hogy már fel sem tudott egyenesedni. 12. Jézus, mihelyt megpillantotta őt, magához hívta és azt mondotta néki: Asszony! Megszabadultál betegségedtől. 13. S kezének érintésére, tüstént felegyenesedett és dicsőítette az Istent. 14. A zsinagóga feje azonban megütközött azon, hogy Jézus szombatnapon gyógyított. Nem is hagyta szó nélkül a dolgot, hanem azt mondta a népnek: Hat dologtévő nap van. Akkor jertek és gyógyíttassátok magatokat, nem pedig szombaton. 15. Erre az Úr azt felelte néki: Képmutató! Nem oldj a-é el akármelyitek a maga ökrét, vagy szamarát a jászoltól szombaton s nem vezeti-e az itatóhoz? 16. És nem volna szabad Ábrahámnak ezt a lányát, akit a sátán tizennyolc esztendő óta kötve tart, szombatnapon feloldani e kötelékéből? 17. És szavára minden ellenfele elszégyelte magát. Az egész nép pedig örvendezett az ö dicső dolgai láttára. 18. Ö pedig azt mondta: Mihez hasonló az Istennek országa? Vajh' mihez is hasonlítsam?

19. Hasonló a mustármaghoz, amelyet az ember vett s elvetett a kertjében. Megnőtt s akkora fa lett belőle, hogy az égnek madarai fészket raktak ágaira. 20. Majd újra megszólalt: Mihez hasonlítsam az Istennek országát? 21. Hasonló az a kovászhoz, amit az asszony vett s beletett három mérce búzalisztbe, hogy jól megkelessze. 22. Így vándorolt városról-városra, faluról-falura, miközben Jeruzsálemnek tartva, tanított. 23. Egy valaki pedig megkérdezte: Uram! Kevesen üdvözülnek-e? Azt felelte nékik: 24. Azon legyetek, hogy bemenjetek a szűk kapun, mert azt mondom néktek: sokan szeretnének majd bemenni, ámde nem tudnak. 25. Ha a gazda felkelt s bezárta az ajtót s ti kint állva zörgettek s beszóltok: Uram! Nyiss ajtót minékünk! - azt feleli néktek: Nem tudom honnét valók vagytok. 26. Erre elősoroljátok: de hisz veled együtt ettünk, ittunk, utcáinkon tanítottál,- 27. ő azonban így válaszol: Mondtam, hogy nem tudom, honnét valók vagytok. El tőlem, el egytől egyig gonosztevők! 28. Lesz ott sírás és fogcsikorgatás, mikor majd látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és az összes prófétákat Isten országában, ti pedig kívül rekedtek. 29. És jönnek keletről, nyugatról, északról és délről s letelepednek az Isten országában. 30. S az utolsók elsők, az elsők utolsók lesznek. 31. Ugyanaznap néhány farizeus jött hozzá és azt mondották néki: Készülj s eredj innét, Heródes meg akar öletni. 32. De ő azt felelte nékik: Menjetek és mondjátok meg annak a rókának: ma és holnap ördögöket űzök s gyógyítok, harmadnapon pedig végem lesz. 33. De ma, holnap s holnapután vándorolnom kell, mert az lehetetlen, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. 34. Jeruzsálem! Jeruzsálem! Te prófétagyilkos s apostolkövező! Hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen az anyamadár szárnya alá gyűjti fiókáit, de te nem akartad. 35. Most már puszta hajlék maradtátok. Bizony mondom: nem láttok engemet, míg el nem jön az az idő, mikor azt mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön.