1. Eközben a tó túlsó partjára, a gadaraiak földjére érkeztek. 2. S amint kiszállt a hajóból, egy tisztátalan lelkű ember nyomban elébe ment a sziklasírokból. 3. Ez az ember a sziklasírokban tanyázott, már lánccal sem tudta senki megkötözni, 4. mert bár sokszor kötözték meg békóval, lánccal, a láncot széttépte, a békót meg összetörte, szóval, senki sem bírt vele. 5. Örökösen, éjjel-nappal a sziklasírokban s a hegyek közt tébolygott, kiabált és kövekkel verte magát. 6. De mikor Jézust távolról meglátta, odafutott hozzá, leborult előtte 7. és harsány hangon kiáltott: Mi közünk egymáshoz Jézus, felséges Isten fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj engemet. 8. Ő ugyanis azt mondotta néki: Tisztátalan lélek! Pusztulj ez emberből! 9. Erre megkérdezte: Mi a neved? Azt felelte néki: Az én nevem: légió, mert sokan vagyunk. 10. S kérten kérte, ne űzze ki őket abból a határból. 11. Ott a hegyen épp egy egész csürhe disznó legelészett. 12. Most hát valamennyi ördög könyörögni kezdett: Eressz - úgymond - a disznókba. Hadd menjünk beléjük! 13. S Jézus nyomban megengedte. Erre a tisztátalan lelkek kimentek és megszállották a disznókat. És a csürhe lerohant a meredekről a tóba - körülbelül kétezer darab volt - s a tóba fúlt. 14. A kanászok elfutottak s az esetről hírt adtak a városok és falvak népének. A nép kiment, hogy lássa, mi történt 15. és mikor Jézushoz értek és látták, hogy az az ördöngös, akiben a légió volt, ott ül felöltözve és eszéhez térve, megijedtek. 16. A szemtanuk pedig elbeszélték nékik az ördöngös és a disznók történetét. 17. Erre kérten kérték, hogy távozzék határukból. 18. Hajóra szálltakkor az ördöngös kérte, hogy vele mehessen, 19. de Jézus nem engedte meg, hanem így szólt hozzá: Menj haza a tieidhez s add tudtukra, mely nagy dolgot cselekedett veled, mint könyörült rajtad az Úr. 20. El is ment s hirdetni kezdte a Dekapoliszban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus- és mindenki álmélkodott. 21. Mikor Jézus újra áthajózott a tónak túlsó partjára, tömérdek nép gyülekezett hozzá s ő a tónál maradt.

22. Ekkor oda jött a zsinagóga elöljáróinak egyike, névszerint Jairus s mihelyt meglátta őt, lába elé rogyott 23. s kérten kérte, mondván: Leányom haldoklik. Jer! Vesd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon s életben maradjon. 24. Jézus elment vele s a hozzászegődő tengernép szorongatta őt. 25. Ekkor egy 12 év óta vérfolyásban sínlődő asszony, 26. akit a sok orvos nagyon megkínozott és akinek állapota, noha minden vagyonát elkölté, nemhogy javult volna, sőt még inkább rosszabbodott, 27. értesülvén a Jézus dolgáról, a sokadalomban hozzáférkőzve, hátulról megérintette ruháját. 28. Mert úgy gondolkodott: Ha csak a ruháját érinthetem is, meggyógyulok. 29. És a vérfolyása azonnal elállt, úgy érezte, hogy kígyógyúlt nyavalyájából. 30. Jézus rögtön észrevette, hogy isteni erő áradt ki belőle s a néphez fordulva, kérdezte: Ki érintette ruhámat? 31. A tanítványai azt felelték néki: Látod, hogy a nép szorongat s mégis azt kérdezed: Ki érintett meg engemet? 32. Erre körülnézett s kereste a tettest. 33. Az asszony jól tudván, mi történt vele, félve, remegve előállt, leborult előtte s elmondta néki a tiszta Igazságot. 34. Ő pedig azt mondta néki; Leányom! A te hited megtartott tégedet! Menj el békességgel s gyógyul ki a nyavalyádból. 35. Még beszélt, mikor a zsinagóga fejének emberei jelentették: Leányod meghalt. Mit fárasztod tovább a Mestert? 36. De Jézus e szavak hallatára azt mondta a zsinagóga fejének: Ne félj, esek higyj! 37. S nem engedte meg senkinek, hogy elkísérje őt, csak Péternek, Jakabnak, s Jánosnak, a Jakab testvérének. 38. A zsinagóga fejének házához érkezvén és látván a lármázó, siránkozó s jajveszékelő népséget, 39. bement és azt mondta nékik: Mit lármáztok, siránkoztok? A gyermek nem halt meg, csak alszik! 40. És kinevették öt. Ő pedig kiutasítván mindenkit, maga mellé vette a gyermeknek atyját, anyját s a maga társait és belépett a gyermek szobájába. 41. S megfogván a gyermek kezét, azt mondotta néki: Talita kumi! azaz: Leányom! Én mondom tenéked, kelj fel! 42. S a leányka rögtön felkelt és járt. Mert tizenkét éves volt. És szerfölött csodálkoztak.