1. És megérkeztek a tenger túlsó partjára, a gadarénusok földjére. 2. És amint a hajóból kiszállt, íme, szembe jött vele a sírboltokból egy ember, akiben tisztátalan lelek lakott. 3. A sírboltokban lakott és már láncokkal sem tudta senki ártalmatlanná tenni. 4. Sokszor megkötözték ugyan békókkal és láncokkal, de a láncokat szétszaggatta és a békókat összetörte, úgyhogy senki sem tudta megfékezni. 5. Éjjel és nappal a sírok közt és a hegyeken kóborolt, kiáltozott és kővel szabdalta önmagát. 6. Amikor pedig Jézust távolról meglátta, odafutott hozzá, eléje borult 7. és így kiáltott: Mit akarsz velem, Jézus, magasságos Isten Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. 8. Tudniillik azt mondta neki: Tisztátalan lélek, menj ki ebből az emberből. 9. Jézus megkérdezte tőle, mi a neved? S az így felelt: Légió a nevem, mivel sokan vagyunk. 10. És igen kérte őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről. 11. Ott, a hegyoldalon legelészett egy nagy disznónyáj, 12. és kérték őt, küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük. 13. Megengedte nekik. Ekkor a tisztátalan lelkek kijöttek és belementek a disznókba, és a nyáj, mintegy kétezer disznó, a meredekről a tengerbe rohant és belefulladt. 14. A kondások elfutottak és megvitték a hírt a városba és a tanyákra. Az emberek pedig kimentek, hogy lássák, mi történt. 15. Mikor Jézushoz értek és látták, hogy az ördöngős, akiben azelőtt a Légió volt, ott ül felöltözve és eszénél van, megijedtek. 16. Akik pedig látták, elbeszélték nekik, mi történt az ördöngőssel és a disznókkal. 17. Erre kérni kezdték őt (Jézust), hogy távozzék el a határukból. 18. Amikor pedig a hajóra volt szállandó, kérte őt az iménti ördöngős, hogy vele maradhasson. 19. De Jézus nem engedte meg, hanem azt mondta: Eredj haza a tieidhez és beszéld el nekik, hogy mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr és hogyan könyörült rajtad. 20. El is ment és kezdte hirdetni a Tízvárosban, mily nagy dolgot cselekedett vele Jézus. És mindnyájan nagyon csodálkoztak. 21. És mikor Jézus ismét áthajózott a túlsó partra, nagy sokaság gyűlt hozzá a tengerparton.

22. És odament hozzá egy zsinagógái elöljáró, név szerint Jairus; ránézett, lábához borult, 23. és így esedezett: Az én leánykám halálán van; jöjj, tedd reá a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen. 24. El is indult vele. És nagy sokaság követte őt, úgy, hogy minden oldalról szorították. 25. És volt egy asszony, tizenkét év óta vérfolyásos, 26. aki sok orvostól sokat szenvedett és minden vagyonát elköltötte, de semmi hasznát nem látta, sőt inkább még rosszabbul lett. 27. Ez mikor hallott Jézus felől, a sokaságban háta mögé került és megérintette az ő ruháját. 28. Ugyanis magában ezt mondta: Ha csak ruháit érinthetem is, meggyógyulok. 29. És azonnal megszűnt vérének folyása és megérezte testében, hogy meggyógyult a bajából. 30. Jézus pedig azonnal észrevette magán, hogy isteni erő áradt ki belőle, megfordult a sokaságban és így szólt: Ki érintette a ruhámat? 31. Azt mondták a tanítványai: Látod, hogy a sokaság összenyom téged, és azt kérdezed, ki érintett engem? 32. Ekkor Jézus körülnézett, hogy lássa, ki tette azt? 33. Az asszony pedig félve és remegve, mivel tudta, hogy mi történt vele, odament, eléje borult és elmondta neki a teljes igazságot. 34. Ő pedig így szólt neki: Leányom, a te hited megtartott téged, eredj el békével, gyógyulj meg a bajodból és légy egészséges. 35. Még beszélt, amikor odajöttek a zsinagógái elöljáró házától ezzel az üzenettel: Leányod meghalt; miért fárasztód tovább a Mestert? 36. Jézus pedig rá sem hederítve e beszédre, így szólt a zsinagógái elöljárónak: Ne félj, csak higgy! 37. És senkinek sem engedte, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének. 38. Amikor odaértek a zsinagógái elöljáró házához és látta a zűrzavart, a síró és jajgató embereket, 39. bement és azt mondta nekik: Miért zajongtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik. 40. És kinevették. Ő pedig mindenkit kiküldött, maga mellé vette a gyermek atyját és anyját és a kíséretében levőket és bement oda, ahol a gyermek feküdt. 41. Majd megfogta a gyermek kezét és azt mondta neki: Tálithá kumi, ami megmagyarázva azt teszi: Leányka, neked mondom, kelj fel.