1. Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és annak testvérét Jánost, és felvitte őket magukban egy magas hegyre. 2. És elváltozott előttük. Az arca ragyogott, mint a nap, fény volt a ruhája is. 3. És íme megjelent nekik Mózes és Illés, beszélgetve vele. 4. Péter megszólalt és azt mondta Jézusnak: Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, építek itt három sátrat: Neked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet. 5. Beszéde közben íme fényes felhő takarta be őket és szózat hallatszott a felhőből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm; Őt hallgassátok. 6. Amint a tanítványok ezt hallották, arcra borultak és igen megijedtek. 7. De Jézus hozzájuk lépett, megérintette őket és így szólt: Keljetek fel, és ne féljetek. 8. Senkit sem láttak, csak Jézust egyedül. 9. És amikor a hegyről lejöttek, megparancsolta nekik Jézus: Senkinek se szóljatok e látomásról, míg az Ember Fia fel nem támad a halálból. 10. És megkérdezték a tanítványai: Miért mondják hát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönni? 11. Ő pedig ezt felelte: Illés csakugyan eljön előbb és mindent helyreállít majd. 12. De én azt mondom nektek: Illés már eljött, de nem ismerték fel őt, hanem kényük kedvükre bántak vele. így kell az Ember Fiának is szenvedni tőlük. 13. Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszél. 14. Mikor leértek a sokasághoz, egy ember odament hozzá, térdre borult előtte, 15. és így szólt: Uram, könyörülj a fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved, gyakorta esik a tűzbe és gyakorta a vízbe. 16. Elhoztam őt tanítványaidhoz, de nem tudják meggyógyítani. 17. Jézus pedig ezt mondta: Óh, hitetlen és romlott (elfajult) nemzedék! Vajon meddig leszek köztetek? Vajon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide! 18. És megdorgálta az ördögöt Jézus és az kiment belőle, a gyermek pedig meggyógyult attól az órától fogva. 19. Ekkor a tanítványok megkérdezték bizalmasan Jézust: Miért nem tudtuk ezt kiűzni mi?

20. A ti hitetlenségetek miatt, felelte Jézus. Mert bizony mondom nektek, ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda! Oda menne és semmi sem volna lehetetlen nektek. 21. Ez a fajta pedig nem megy ki, csak könyörgés és böjtölés által. 22. Miközben Galileában együtt vándoroltak (forgolódtak), így szólt hozzájuk Jézus: Az Ember Fia árulással emberek kezébe kerül, 23. és megölik őt, de harmadnap feltámad. Nagyon elszomorodtak rajta. 24. Mikor pedig Kapernaumba értek, a templomi adószedők odamentek Péterhez és azt kérdezték: A ti mesteretek nem fizeti-e a két drahmát? 25. Fizeti, felelte. És amikor bement a házba, megelőzte őt a beszédben Jézus ezzel a kérdéssel: Mit gondolsz Simon, a föld királyai kitől szednek vámot, vagy adót: fiaiktól, vagy az idegenektől? 26. Az idegenektől, volt a felelet. Tehát a fiak mentesek, mondotta Jézus. 27. De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerpartra, vesd be a horgot és húzd ki az első halat, amely ráakad. Ha annak száját felnyitod, egy státert (kétszer két drahmát) találsz benne: vedd ki, és add oda nekik értem és érted.