1. És láttam a trónonülőnek jobb kezében egy kívül-belül teleirt könyvet, mely hét pecséttel volt lepecsételve. 2. És láttam egy erős angyalt, ki fennhangon ezt hirdette: Ki méltó arra, hogy a könyvet megnyissa és annak pecsétjeit felbontsa? 3. És senki sem volt képes, sem az égen, sem a földön, sem a föld alatt a könyvet megnyitni, sem bele tekinteni. 4. És én sokat sírtam, mivelhogy senki sem találtatott méltónak arra, hogy a könyvet fölnyissa, sem hogy megláthassa. 5. De egy a vének közül monda nekem: Ne sírj! íme győzött a Júda nemzetségéből származó oroszlán, a Dávid gyökere, hogy a könyvet felnyithassa és hét pecsétjét felbonthassa. 6. És néztem; és íme a trón és a négy élőlény között és a vének között egy Bárány állott, mintegy megölve, melynek hét szarva volt és hét szeme, melyek az Istennek az egész földre kibocsátott hét szelleme. 7. És odament és elvette a trónonülőnek jobbjából a könyvet. 8. És mikor a könyvet kinyitotta, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborultak a Bárány előtt, mindenegyikök hárfát tartva kezében és aranycsészét, telve illatszerekkel, mik a szentek imádságai; 9. és új éneket énekeltek, mondván: Méltó vagy, Uram, hogy a könyvet elvegyed és pecsétéit megnyissad, mert megölettél és megváltottál minket Istennek, a te véreddel minden nemzetségből és nyelvből, népből és nemzetből; 10. és Istenünknek országává és papokká tettél minket, és uralkodni fogunk a földön. 11. És néztem, és hallottam sok angyalnak szavát a trón, és az élőlények és a vének körül; számuk ezernyi ezer vala, 12. kik fönszóval mondák: Méltó a Bárány, ki megöletett, hogy hatalomban és istenségben, bölcseségben és erősségben, tiszteletben, dicsőségben és áldásban részesüljön. 13. És minden teremtményt, mely az égen, földön és a föld alatt, és mely a tengeren és benne van, mind hallottam, amint mondák: A trónonülőnek és a Báránynak legyen áldás és tisztelet, dicsőség és hatalom mindörökkön örökké! 14. És a négy élőlény monda: Ámen! És a huszonnégy vén leborult orcájára és imádta az örökön örökké élőt.