1. Ekkor József a körülötte állók előtt nem tudta tovább visszatartani magát. Rájuk kiáltott: "Menjetek ki mindnyájan!" Így senki sem volt nála, amikor József fölfedte magát testvérei előtt. 2. Olyan hangosan sírt, hogy az egyiptomiak mind hallották, és a híre eljutott a fáraó házába is. 3. József így szólt testvéreihez: "József vagyok! Él-e még atyám?" De testvérei nem tudtak felelni neki, annyira meglepődtek, ahogy ráismertek. 4. József így szólt hozzájuk: "Gyertek hát közelebb hozzám!" Mikor közelebb mentek, ezt mondta: "József vagyok! A testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba. 5. De most ne nyugtalankodjatok és ne tegyetek magatoknak szemrehányást amiatt, hogy eladtatok. Isten azért küldött előre engem, hogy megmentsem az életeteket. 6. Már két éve pusztít az éhínség az országban, de még öt esztendő van hátra, hogy nem vetnek és nem aratnak. 7. De Isten előre küldött engem, hogy megmentse és életben tartsa nemzetségteket a földön. 8. Nem ti hoztatok engem ide, hanem Isten. A fáraó atyjává és házának urává tett, és én parancsolok Egyiptom egész földjén. 9. Sietve térjetek hát vissza atyánkhoz és mondjátok neki: Ezt üzeni a fiad, József: Isten engem Egyiptom egész földjének urává tett. 10. Gyere hozzám, ne késlekedj! Gósen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám, te és fiaid és unokáid, nyájaddal, barmaiddal és minden vagyonoddal együtt. 11. Én majd gondoskodom itt ellátásodról, mert az ínség még öt évig tart. Nem fogsz elszegényedni sem te, sem házad és semmi, ami a tied. 12. Saját szemetekkel látjátok, és öcsém, Benjamin is látja, hogy az én szám szól hozzátok. 13. Tehát vigyetek hírt atyámnak az én magas egyiptomi állásomról és mindarról, amit láttatok, azután sietve hozzátok ide atyámat!" 14. Ezután nyakába borult öccsének Benjaminnak, és sírt. Benjamin is sírt az ő nyakában. 15. Azután megcsókolta bátyjait is, sírt, és megölelte őket. Testvérei pedig elbeszélgettek vele. 16. A hír eljutott a fáraó palotájába is: "eljöttek József testvérei". A fáraó és szolgái örültek neki.

17. A fáraó így szólt Józsefhez: "Mondd meg testvéreidnek, hogy ezt tegyétek: Málházzátok fel állataitokat és menjetek Kánaán földjére. 18. Hozzátok el atyátokat és családotokat, és gyertek hozzám! Én Egyiptom földjének legjavát adom nektek és a föld bőségéből fogtok táplálkozni. 19. Te pedig add nekik a parancsot, hogy ezt tegyétek: Vigyetek magatokkal szekereket gyermekeitek és feleségeitek számára, ültessétek fel atyátokat és gyertek ide. 20. Házi holmitok miatt ne bánkódjatok, mivel Egyiptom egész földjének legjava lesz a tiétek." 21. Izrael fiai így is tettek. József a fáraó parancsára szekereket adott nekik és élelemmel is ellátta őket az útra. 22. Ezenkívül mindegyiküknek ajándékozott egy ünnepi ruhát, Benjaminnak 300 ezüstpénzt adott és öt ünnepi ruhát. 23. Hasonlóképpen atyjának is küldött 10 szamarat, megrakva Egyiptom legjobb termékeivel, és tíz nőstény szamarat megrakva gabonával, kenyérrel és úti élelemmel atyja számára. 24. Azután elbocsátotta testvéreit és azok elindultak, miután figyelmeztette őket: Ne civódjatok az úton!" 25. Elindultak tehát Egyiptomból és megérkeztek Kánaán földjére atyjukhoz. 26. Hírül hozták neki: "József él, ő parancsol Egyiptom egész földjén." De a szíve hideg maradt, mivel nem hitt nekik. 27. Mikor azonban mindent elbeszéltek, amit József mondott és látta a szekereket, amelyeket József küldött, hogy őt elvitesse, akkor ismét élet szállt atyjukba. 28. Izrael felkiáltott: "Elég, a fiam még él! Elmegyek, hogy lássam, mielőtt meghalok."