1. Abban az időben Jézusnak egy szombati napon vetések között vezetett az útja. Tanítványai megéheztek, ezért tépdesni kezdték a kalászt és eszegették. 2. Ezt látva a farizeusok szóvá tették: "Nézd, a tanítványaid olyat tesznek, amilyet szombaton nem szabad tenni!" 3. Erre így felelt: "Nem olvastátok, mit tett Dávid is, amikor társaival megéhezett? 4. Bement az Isten házába és megette a szent kenyereket, amelyeket sem neki, sem társainak nem volt szabad megennie, csak a papoknak. 5. Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy szombatonként a papok a templomban megszegik a szombati tilalmat, mégsem követnek el vele bűnt? 6. Mondom nektek: itt nagyobb dologról van szó, mint a templom. 7. Ha tudnátok, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem pedig áldozatot, nem ítélnétek el az ártatlanokat. 8. Az Emberfia ura a szombatnak is!" 9. Innét továbbment, és betért a zsinagógájukba. 10. Éppen ott volt egy béna kezű ember. Hogy vádaskodhassanak ellene, megkérdezték: "Szabad-e szombaton gyógyítani?" 11. Így felelt: "Ha valakinek közületek csak egy juha van, s az szombaton gödörbe esik, vajon nem markolja meg és nem húzza ki? 12. Mennyivel többet ér az ember, mint a juh! Szabad tehát szombaton jót tenni." 13. Ezzel az emberhez fordult: "Nyújtsd ki a kezed!" Kinyújtotta, és az éppen olyan egészséges lett, mint a másik. 14. Erre a farizeusok kimentek és tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét. 15. Amikor Jézus ezt megtudta, elment onnét. Sokan utána mentek, s ő mindnyájukat meggyógyította, 16. de szigorúan megtiltotta, hogy terjesszék a hírét. 17. Így beteljesedett Izajás próféta jövendölése, aki ezt mondja: 18. "Ez az én szolgám, akit kiválasztottam, szeretett fiam, akiben tetszésemet találom. Kiárasztom rá Lelkemet, és ítéletet hirdet a népeknek. 19. Nem vitatkozik s nem kiabál, szavát sem hallják a tereken. 20. A megroppant nádat nem töri le, a pislákoló mécsbelet nem oltja el, míg győzelemre nem viszi az igazságot. 21. Az ő nevében bíznak a pogány népek." 22. Ekkor egy ördögtől megszállt, vak és néma embert vittek hozzá. Meggyógyította, úgyhogy beszélt és látott.

23. A nép ámulva kérdezgette: "Csak nem ő a Dávid fia?" 24. Ennek hallatára a farizeusok így nyilatkoztak: "Belzebulnak, a gonosz lelkek fejedelmének nevében űzi ki a gonosz lelkeket." 25. Jézus belelátott gondolataikba és így szólt hozzájuk: "Minden önmagával meghasonlott ország elnéptelenedik, minden önmagával meghasonlott város vagy ház elpusztul. 26. Ha a sátánt sátán űzi ki, meghasonlik magával. Hogyan állhat fenn akkor az országa? 27. Ha én Belzebul segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Így ők lesznek bíráitok. 28. De ha én Isten Lelkével űzöm ki a gonosz lelkeket, akkor már elérkezett hozzátok az Isten országa. 29. Hogy törhet be valaki az erős ember házába, s hogy rabolhatja el vagyonát, hacsak előbb meg nem kötözi? Akkor kifoszthatja házát. 30. Aki nincs velem, az ellenem van, aki nem gyűjt velem, az szétszór. 31. Ezért mondom nektek: minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot. 32. Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon. 33. Vagy jelentsétek ki, hogy a fa jó, s a gyümölcse is éppúgy jó, vagy nyilvánítsátok rossznak, hisz gyümölcséről lehet a fát felismerni. 34. Viperák fajzata! Hogy beszélhetnétek jót, mikor gonoszak vagytok? A száj ugyanis a szív bőségéből szól. 35. A jó ember jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember rossz kincséből rosszat hoz elő. 36. Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon. 37. Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet." 38. Ekkor néhány írástudó és farizeus így szólt hozzá: "Mester, jelt szeretnénk tőled látni." 39. "A gonosz és házasságtörő nemzedék jelet kíván - válaszolta -, de nem kap mást, csak Jónás próféta jelét. 40. Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében.