1. Jézus pedig elment az Olajfák hegyére. 2. Korán reggel pedig ismét megjelent a templomépületben, és a nép mind odajött Hozzá és leült és tanította őket, 3. az írástudók és farizeusok pedig Hozzá vezettek egy házasságtörésen ért asszonyt, középre állították, 4. (ezt) mondták neki: Tanítómester, ezt az asszonyt rajtafogták a házasságtörésen. 5. A törvényben pedig Mózes meghagyta nekünk, hogy az ilyeneket meg kell kövezni, hát te mit mondasz? 6. (ezt) pedig azért mondták, hogy próbára tegyék, hogy legyen mivel vádolni Őt. Jézus pedig lehajolt, az ujjával írt a földre, 7. amint pedig megmaradtak kérdésük mellett, fölegyenesedett, így szólt hozzájuk: aki nem vétkezett közületek, az dobjon rá először követ 8. és újra lehajolt és írt a földre, 9. azok pedig hallva ezt a lelkiismeret vádolta őket, elódalogtak (elsomfordáltak) egyik a másik után, az öregebbektől kezdve mind az utolsókig és egyedül Jézus meg az asszony maradt ott középen állva, 10. fölegyenesedett pedig Jézus és senkit sem látott az asszonyon kívül, (ezt) mondta neki: asszony, hol vannak azok, akik téged vádoltak? senki sem ítélt el téged? 11. Ő pedig (ezt) mondta: senki, Uram, (ezt) mondta pedig neki Jézus: én sem ítéllek el: menj és nehogy még vétkezz. 12. Ismét szólt nekik Jézus (ezt) mondta: én a világ fénye vagyok, aki követ engem, semmiképpen sem jár-kel a sötét(ség)ben, hanem az övé lesz az élet fénye, 13. mondták tehát neki a farizeusok: te önmagadról teszel tanú(bizony)ságot, a te tanú(bizony)ságtételed nem igaz (nem valódi), 14. válaszolt Jézus és (ezt) mondta nekik: ha én magamról teszek is tanú(bizony)ságot, valóigaz az én tanú(bizony)ságtételem, mivelhogy tudom, honnan jöttem és hová megyek, 15. ti a (hús)test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit, 16. de ha ítélek is én, az én ítéletem valóigaz, mivelhogy nem egyedül vagyok, hanem én és aki küldött engem. 17. Pedig a ti törvényetekben is meg van írva, hogy két embernek a tanú(bizony)ságtétele valóigaz, 18. én vagyok, aki tanú(bizony)ságot teszek magamról és tanú(bizony)ságot tesz rólam az Atya, aki küldött engem,

19. (ezt) mondták tehát neki: hol van a te Atyád? Jézus válaszolt: sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat, ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek, 20. ezeket a beszédeket a kincstárban szólta, amikor tanított a templomépületben és senki sem fogta el Őt, mert még nem jött el az Ő órája, 21. mondta tehát ismét nekik: én elmegyek és kerestek majd engem és bűnötökben haltok meg: ahová én megyek (oda) ti nem jöhettek, 22. mondták tehát a zsidók: talán megöli magát, hogy (ezt) mondja: ahová én megyek, ti nem jöhettek? 23. és (ezt) mondta nekik: ti alulról valók vagytok, én felülről való vagyok, ti ebből a világból vagytok, én nem e világból vagyok, 24. (ezt) mondtam tehát nektek, hogy meghaltok bűnötökben, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben, 25. (ezt) mondták neki: ki vagy te? (ezt) mondta nekik Jézus: az, amit kezdet óta szólok is nektek. 26. Sok szólni és ítélni valóm van felőletek, de aki engem küldött valóigaz, és én, amiket hallottam tőle azokat szólom a világnak, 27. nem értették meg, hogy az Atyáról szólt nekik, 28. (ezt) mondta Jézus: amikor felemelitek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy az én vagyok és magamtól semmit sem teszek, hanem amint tanított engem az Atya, ezeket úgy szólom 29. és aki küldött engem, velem van, nem hagyott engem egyedül, mivelhogy én, amik neki kedvesek azokat teszem mindenkor. 30. Amikor ezeket szólta, sokan hittek benne (hithűek lettek). 31. Így szólt tehát Jézus a benne hívő zsidóknak: ha ti megmaradtok az én szavaimban, valóban a tanítványaim lesztek, 32. és megismeritek a való(igaz)ságot és a való(igaz)ság megszabadít titeket. 33. Így válaszoltak neki: Ábrahám magva (ivadéka) vagyunk, és senkinek rabszolgái nem voltunk soha, hogyan mondhatod hát, hogy szabadokká lesztek? 34. Jézus pedig így válaszolt nekik: Ámen, Ámen mondom néktek, hogy mindenki, aki bűnt tesz, rabszolgája a bűnnek, 35. a rabszolga pedig nem marad a házban a (világ)korszakra, a fiú marad ott a (világ)korszakra. 36. Ha tehát a fiú titeket szabaddá tesz, valóban szabadok lesztek.