1 Ezután négy angyalt láttam, amint a föld négy sarkán állt és föltartóztatta a föld négy szelét, hogy ne fújjon a földön, sem a tengeren és semmiféle fán. 2 Akkor láttam, hogy napkelet felől egy másik angyal száll föl, akinél az élő Isten pecsétje volt. Hangosan rákiáltott a négy angyalra, akinek az volt a dolga, hogy ártson a földnek és tengernek: 3 "Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak, amíg meg nem jelöljük Isten szolgáinak homlokát!" 4 Hallottam a megjelöltek számát is: száznegyvennégyezren voltak Izrael fiainak valamennyi törzséből: 5 Júda törzséből tizenkétezer, Ruben törzséből tizenkétezer, Gád törzséből tizenkétezer, 6 Áser törzséből tizenkétezer, Neftalim törzséből tizenkétezer, Manasszesz törzséből tizenkétezer, 7 Simeon törzséből tizenkétezer, Lévi törzséből tizenkétezer, Isszakár törzséből tizenkétezer, 8 Zabulon törzséből tizenkétezer, József törzséből tizenkétezer, Benjamin törzséből tizenkétezer. 9 Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. Ott álltak a trón és a Bárány színe előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaágakkal. Nagy szóval kiáltották: 10 "Üdv Istenünknek, aki a trónon ül, és a Báránynak!" 11 Erre az angyalok mind körülfogták a trónt, a véneket és a négy élőlényt, arcraborultak a trón előtt és imádták Istent: 12 "Amen! Áldás és dicsőség, bölcsesség, hála és tisztelet, hatalom és erő Istenünknek örökkön-örökké. Amen!" 13 Ekkor az egyik vén azt kérdezte tőlem: "Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek és honnan jöttek?" 14 "Te tudod Uram", feleltem. Ő megmagyarázta: "Ezek a nagy üldöztetésből jöttek és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében. 15 Ezért is állnak Isten trónja előtt és éjjel-nappal szolgálnak templomában. A trónon ülő közöttük lakik. 16 Nem éheznek és nem szomjaznak többé, nap nem égeti őket, sem másfajta forróság. 17 A trón közepén álló Bárány legelteti és az élővizek forrásához tereli őket, Isten pedig letöröl szemükről minden könnyet."