1. Azt gondolom, hogy ameddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik egy szolgától, jóllehet minden örökségének ura, 2. hanem gyámok és gondviselők felügyelete alatt él az atyja által rendelt ideig. 3. Így mi is, amikor még kiskorúak voltunk, e világnak természeti erői alá voltunk vetve, azoknak szolgáiként; 4. amikor azonban eljött az időnek teljessége, Isten elküldte az Ő Fiát, aki asszonytól született, törvény alá vettetett, 5. hogy megváltsa a törvény alatt élőket, hogy Isten minket fiaivá fogadjon. 6. Minthogy tehát fiak vagytok, Isten a mi szívünkbe elküldte az Ő Fiának Lelkét, és az ezt kiáltja: Abba, Atyám! 7. Azért hát többé már nem vagy szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Isten által örökös is vagy. 8. Akkor azonban, amikor még nem ismertétek Istent, azoknak az isteneknek szolgáltatok, amelyek valósággal nem istenek; 9. most ellenben, mivelhogy megismertétek Istent, sőt inkább, (helyesebben mondva) mivelhogy Isten megismert titeket, hogyan fordulhatnátok vissza ismét a gyenge és szegényes természeti erőkhöz? Miért akartok azoknak ismét szolgáivá lenni? 10. Napokra, hónapokra, az ünnepek idejére, újesztendő napjára figyelmeztek. 11. Féltelek benneteket, hogy talán hiába fáradoztam tiérettetek. 12. Atyámfiai, kérlek titeket: Legyetek olyanok, mint én vagyok, (szabadok a törvény igájától), mert én is olyan vagyok, mint ti. (A zsidó vallás elhagyásával olyan lettem, mint valami pogány.) Semmivel sem bántottatok meg engem. 13. De ugye emlékeztek, hogy amikor első ízben hirdettem tinéktek az evangéliomot, testi gyengélkedésem adott arra alkalmat, 14. és hogy ti testi gyengélkedésem láttára nem estetek abba a kísértésbe, hogy engemet megvessetek és megutáljatok, hanem úgy fogadtatok engemet, mint Istennek angyalát, mint Jézus Krisztust. 15. Hová lett a ti akkori boldogságotok? Mert bizonyságot teszek tinéktek arról, hogy ti, ha lehetséges lett volna, még a szemeteket is kivájtátok volna, és nékem adtátok volna. 16. Hát ellenségetekké lettem azáltal, hogy megmondom néktek az (evangéliomi) igazságot?

17. Azok (a hamis atyafiak) nem jó szándékkal buzgólkodnak, hogy titeket megnyerjenek; el akarnak titeket (az igazi evangéliumtól) szakítani, hogy érettük buzgólkodjatok. 18. Helyes az, ha valamely jó ügy érdekében buzgólkodik valaki, (amiképpen én buzgólkodom tiérettetek) mégpedig mindenkor, és nem csak akkor, amikor nálatok vagyok. 19. Gyermekeim vagytok, akiket ismét fájdalommal szülök, amíg kiábrázolódik bennetek Krisztus; 20. szeretnék most nálatok lenni, és a hangomon változtatni, mert a ti dolgotokban tanácstalan vagyok. 21. Mondjátok meg nékem ti, akik törvény alatt akartok élni: hát nem értitek a törvényt? 22. A törvény ugyanis azt írja, hogy Ábrahámnak két fia volt: egyik a szolgálólánytól, másik a szabad asszonytól. 23. A szolgálólánytól született csak test szerint volt fia, a szabad asszonytól született ellenben az isteni ígéret által. 24. Ez képes beszéd; ugyanis ez a két asszony a két szövetségkötést (testámentomot) jelenti, éspedig az egyik a sinai-hegyi szövetségkötést, amely szolgaságra szül: ez Hágár. 25. Mert az Arábiában lévő Sinai-hegyet az arabok a Hágár névvel nevezik; a Hágár név azonban jelenti a mostani (földi) Jeruzsálemet is, mert ez is szolgaságban (a törvény szolgaságában) él gyermekeivel együtt. 26. A mennyei Jeruzsálem ellenben szabad, és az a mi anyánk. 27. Ugyanis meg van írva (Ésaiás 54:I): Örvendezz te meddő, aki nem szülsz! Kiálts kitörő örömmel te, aki a vajúdást nem ösmered! Mert az elhagyatott nőnek sokkal több lesz a gyermeke, mint annak, akinek van férje. 28. Ti pedig atyámfiai, miként Izsák, fiak vagytok az isteni ígéret által. 29. De amiképpen akkor, a test szerint született (gyermek) üldözte a Lélek szerint szülöttet, úgy történik az most is. 30. Ámde mit mond az Írás? (I. Mózes 21:10) Űzd ki a szolgálólányt fiával együtt, mert a szolgálólány fia nem fog együtt örökölni a szabad asszony fiával. 31. Azért mi atyámfiai, nem a szolgálólánynak gyermekei vagyunk, hanem a szabad asszonynak gyermekei.