1. Jézus ekképpen szólt tanítványainak: Volt egy gazdag ember és annak volt egy sáfára. Azt bevádolták a gazdag embernél, hogy annak javait eltékozolja. 2. Hívatta azért a sáfárt, és azt mondta néki: Mit hallok felőled? Adj számot sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár. 3. A sáfár pedig így szólt magában: Most mit tegyek, mert az én uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek. 4. Tudom már mit tegyek, hogy befogadjanak engem házukba, amikor a sáfárságból elbocsáttatom. 5. És magához hívatta urának minden adósát egyenként, és így szólt az elsőnek: Mennyivel tartozol az én uramnak? 6. Az így felelt: Száz korsó (bátosz) olajjal (egy bátosz: 36 liter). A sáfár azt mondta néki: Vedd az írásodat, ülj le, és írj hamar ötvenet. 7. Azután a másiknak szólt: Hát te mennyivel tartozol? Az így felelt: Száz nagy véka (korosz) búzával (egy korosz: 393 liter). Annak meg azt mondta a sáfár: Vedd az írásodat, és írj nyolcvanat. 8. És az úr dicsérte a hamis sáfárt azért, mert okosan cselekedett; ennek a világnak fiai ugyanis (mondta az úr) okosabban tudnak bánni a maguk félékkel, mint a világosság fiai. 9. Én is mondom néktek (mondta Jézus): Szerezzetek magatoknak barátokat a hamisan szerzett (evilági) vagyonnal, hogy amikor az semmivé lesz, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. 10. Aki igen kis dologban hű, az nagy dologban is hű, és aki igen kis dologban hűtelen, az nagy dologban is hűtelen. 11. Ha azért a hamisan szerzett vagyonnal (az anyagi javakkal) nem bántok hűségesen, ki fogja rátok bízni az igazi (mennyei) javakat? 12. És ha az idegen javakkal nem voltatok hűségesek, ki adja oda néktek azt, ami a tiétek? 13. Egy szolga sem tud (egyszerre) két úrnak szolgálni; mert vagy gyűlölni fogja az egyiket és szeretni a másikat, vagy ragaszkodni fog az egyikhez és meg fogja vetni a másikat. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. 14. Mind ezt hallották a farizeusok is, akik pénzsóvárok voltak, és gúnyolták Jézust.

15. Ő pedig azt mondta nékik: Ti vagytok azok, akik úgy álltok az emberek elé, mintha igazak volnátok, de az Isten ismeri szíveteket; mert amit az emberek valami nagynak vélnek, az az Isten előtt utálatos. 16. A törvénynek és a prófétáknak ideje Keresztelő Jánosig tartott; azóta az Isten országáról szóló evangéliom hirdettetik, és az Isten országába mindenki erejét megfeszítve törekszik. 17. Könnyebben elmúlik a menny és a föld, mint hogy a törvényből egy pontocska elvesszen. 18. Mindenki, aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el feleségül, házasságtörést követ el. 19. Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és mindennap vidám és pompázó életet élt. 20. Egy Lázár nevű szegény ember pedig ott feküdt a gazdag kapuja előtt; fekélyek borították a testét, 21. és szeretett volna jóllakni azzal, ami a gazdag asztaláról lehullott; odamentek a kutyák is, és nyalogatták a sebeit. 22. Történt pedig, hogy a szegény ember meghalt, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték; meghalt a gazdag is, és eltemették. 23. És amint a pokolban volt és kínlódott, föltekintett, és távolról látta Ábrahámot és az ő kebelén Lázárt. 24. És felkiáltván így szólt: Atyám, Ábrahám, könyörülj meg rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujjának hegyét vízbe mártsa, és hűsítse meg nyelvemet, mert gyötrődöm ebben a lángban. 25. Ábrahám azonban azt mondta: Fiam, jusson eszedbe, hogy te már földi életedben megkaptad javaidat éppen úgy, mint Lázár a rosszat; most ő itt vigasztalódik, te pedig ott gyötrődöl. 26. És mind ehhez még közöttünk és közöttetek nagy (áthidalhatatlan) szakadék van, úgyhogy akik innen hozzátok át akarnak menni, nem tudnak; sem onnan nem jöhetnek át mihozzánk. 27. Akkor így szólt a gazdag: Úgy arra kérlek atyám, hogy (legalább) küldd el Lázárt az én atyámnak házába; 28. van ugyanis Őt testvérem; intse őket, hogy ők ne jussanak ide, a kínoknak erre a helyére. 29. Ábrahám így felelt néki: Van Mózesük és vannak prófétáik, azokra hallgassanak. 30. De a gazdag azt mondta: Nem (elegendő az), atyám, Ábrahám, hanem ha valaki a halottak közül megy el hozzájuk, megtérnek majd.