1. Jézus felkelvén, elment onnan Júdea vidékeire és a Jordánon-túlra, és ismét sokaság gyűlt Őhozzá, és amint szokása volt, ismét tanította őket. 2. És farizeusok mentek hozzá, és megkérdezték Őt, - hogy megkísértsék: - Szabad-é a férjnek a feleségét elbocsátania? 3. Ő pedig felelvén, azt kérdezte tőlük: Mit parancsolt néktek Mózes? 4. Ők így feleltek: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elbocsássuk az asszonyt. 5. Jézus így felelt: A ti szívetek keménysége miatt itta néktek azt a parancsolatot. 6. Ám az Isten a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremtette őket. 7. Azért a férfiú elhagyja atyját és anyját, és ragaszkodik a feleségéhez. 8. És a kettő egy testté lesz, úgyhogy többé nem két test ők, hanem egy. 9. Amit tehát az Isten egybekötött, ember ne válassza el. 10. És odahaza a tanítványai ismét megkérdezték Őt e dolog felől. 11. Ő pedig így felelt nékik: Aki elválik feleségétől, és más nőt vesz el feleségül, házasságtörést követ el elhagyott felesége ellen; 12. ha pedig a feleség hagyja el a férjét, és mással kel egybe, házasságtörést követ el. 13. Azután kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; 14. a tanítványok azonban megdorgálták azokat, akik odavitték. Amikor Jézus azt látta, megharagudott, és azt mondta nékik: Engedjétek, hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, ne tiltsátok el őket; mert az ilyeneké az Isten országa. 15. Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba. 16. Azután magához ölelte a kisgyermekeket, kezét reájuk tette, és megáldotta őket. 17. Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, térdre borult előtte, és megkérdezte tőle: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy örökéletre jussak? 18. Jézus így felelt néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy: az Isten. 19. A parancsolatokat tudod: Ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, ne rabolj, tiszteld atyádat és anyádat. 20. Ő pedig azt felelte néki: Mester, mind ezt ifjúságomtól fogva megtartottam.

21. Jézus rátekintvén, megkedvelte őt, és azt mondta néki: Egy fogyatkozásod van még: Eredj el, adj el mindent amid van, az árát oszd ki a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, és jer, kövess engem. 22. Az elszomorodott e beszéden és búsan eltávozott, mert nagy vagyona volt. 23. Jézus körültekintvén így szólt tanítványainak: Milyen nehezen mennek be a jómódú emberek az Isten országába! 24. A tanítványok csodálkoztak az Ő beszédén. De Jézus ismét megszólalt, és azt mondta nékik: Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! 25. Könnyebb átjutnia egy tevének a tű lyukán, mint hogy egy gazdag az Isten országába bejusson. 26. Azok még jobban elcsodálkoztak, és így szóltak Jézusnak: Kicsoda üdvözülhet tehát? 27. Jézus rájuk tekintvén azt mondta: Az embereknek lehetetlen önmagukat üdvözíteniük, de Isten üdvözítheti őket; mert az Istennek minden lehetséges. 28. Akkor Péter így kezdett beszélni: íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged. 29. Jézus pedig azt mondta: Bizony mondom néktek, hogy mindenki, aki elhagyta házát vagy fiútestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy anyját, vagy atyját, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit énérettem és az evangéliumért, 30. százannyit kap már most ebben az életben: házakat és fiútestvéreket és nőtestvéreket, és anyát és gyermekeket, és szántóföldeket, - de üldöztetésekkel, a jövendő világban pedig örökéletet. 31. Az elsők pedig sokan utolsókká lesznek, és az utolsók elsőkké. 32. Úton voltak, hogy Jeruzsálembe fölmenjenek, és Jézus előttük ment. A tanítványokat rémület fogta el; azok pedig, akik követték őket, féltek. Akkor ismét maga mellé vette a tizenkettőt, és kezdte nékik mondani, hogy mi fog Ővele megtörténni: 33. íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Ember Fia a főpapok és írástudók kezébe adatik majd, halálra ítélik Őt, és átadják Őt a pogányoknak; 34. azok megcsúfolják és leköpdösik, megostorozzák és megölik, de Ő három nap múltával fel fog támadni. 35. Jakab és János a Zebedeus fiai Jézushoz mentek, és azt mondták: Mester, az a kívánságunk, hogy tedd meg minékünk, amit majd kérünk tőled. 36. Ő pedig így szólt nékik: Mit kívántok tőlem, hogy megtegyem néktek?